Üdvözölte, hogy a múlt heti EU-csúcs "Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök egy évvel ezelőtti javaslatának irányát követve" elvi döntést hozott a pénzpiaci és bankfelügyeleti rendszer átalakításáról, az eurózónához nem tartozó tagországok fizetési mérlegének támogatására szolgáló pénzügyi keretet pedig 50 milliárd euróra emelte.

„A csúcs teljesítette fő célját: erőteljes üzenetet küldött, hogy az unió nem tolerálja a protekcionizmust, a nemzeti bezárkózást, nem engedi a közös piac elért vívmányainak lebontását. A csúcstalálkozón elvi döntés született az egyensúlyi gondokkal küzdő országok minden eszközzel történő megsegítéséről. Az unióban tehát megvan a szolidaritás és az akarat arra, hogy e tagállamoknak segítséget nyújtsanak, legfeljebb a formáról és a keretekről folyt a vita" - hangsúlyozta a magyar szocialista delegációvezető.

Kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök felvetései közül ismét bekerült a csúcs zárónyilatkozatába: az anyabankok felelősek a közép-európai térségben működő bankfiókjaikért. Az egységes uniós piacon tehát nem lehet valamely bankot olyan feltételek mellett támogatni, hogy a támogatást nemzeti kereteken belül tartsák. „A legfontosabb most az lenne, hogy a közép- és kelet-európai országok mielőbb bevezethessék az eurót. Ehhez teljesíteni kell a maastrichti kritériumokat, ugyanakkor az euró bevezetése előtti kétéves várakozási idő a jelen válság körülményei között egyre kevésbé tűnik indokoltnak, megfontolandó annak lerövidítése" - mondta Tabajdi, és erről a kérdésről vitát javasolt az Európai Parlamentben.