Az eredmény, amelytől az Európai Központi Bank (EKB) és mások is azt várják, hogy majd meggyőzi a befektetőket arról, hogy az Európai Unió végre egyenesbe jön a bankok gondjait illetően, arra fogja késztetni a vonakodó tagállamokat, hogy támogassák meg a hitelezőket. Az euróövezeti források szerint ugyanis az Európai Bank Hatóság (EBA) heteken belül bejelenti, hogy a 91 ellenőrzött európai bankból mintegy 10-15 elbukott a stressz-teszteken. A kérdéses pénzintézetek várhatóan német, görög, portugál és spanyol bankok lesznek.
A banki stressz-teszteket tavaly végezték el először, ám azok többek szerint túl enyhék voltak, és például az összes ír bank jó minősítést kapott, alig pár hónappal azelőtt, hogy a gondjaik végül egy nemzetközi mentőcsomag elfogadására kényszerítették Írországot. Az európai pénzügyi felügyeletek ezért már tavaly a szigorúbb stressz-tesztekért kampányoltak.
Az új ellenőrzés azt fogja vizsgálni, hogy a bankok alaptőkéje mennyire tudja felszívni a fizetetlen kölcsönök okozta veszteségeket gazdasági recesszió, vagy csökkenő ingatlanárak mellett, illetve hogy milyen hatással van a bankokra, ha a pénzintézeti tulajdonban lévő államkötvények elvesztik értéküket, mint ahogy az Görögországban történhet. A vizsgálat azonban nem terjed ki arra, hogy mi történik, ha egy ország nem fizeti a hiteleit, pedig ez akár a bankközi hitelezést is befagyaszthatná.
A 10-15 bank pont belefér
A hihetőség kedvéért a teszteket lefolytató EBA és a gazdasági forgatókönyvekkel előálló EKB az idén a tavalyi hétnél több bank bukását jósolja, az EKB egyik magasrangú tisztviselője szerint akár 10-15 pénzintézetről is kiderülhet, nem állja ki a teszteket. Egy másik forrás szerint az EBA szeretné, ha a szám valóban ekörül mozogna, hogy ezzel is megmutassa, a stressz-tesztek valóban alaposak voltak, ennél több rossz minősítést kapó bank azonban pánikot kelthetne.
Az Európai Bank Hatóság szóvivője azonban kijelentette, az ellenőrzés folyamatban van, és ezért nem hajlandó egyelőre nyilatkozni a kimeneteléről.
A stressz-teszteket azonban politikai érdekek is motiválják, a tagállamok szeretnék elérni, hogy ne az ő bankjaik szerepeljenek a rossz minősítést kapók listáján, mert az azt is jelentené, hogy a tagállami pénzintézeti ellenőrző szervek nem szúrták ki a problémákat.
Az EU hatóságok arra is ügyelnek, hogy ne találjanak túl sok gyenge bankot az amúgy is gyengébb gazdasággal rendelkező országokban, mert az megrémíthetné a nemzetközi hitelezőket és végképp válságba dönthetné az országot és a bankjait is. Az EurActiv egyik forrása szerint ezért az EBA megpróbálja majd elkerülni, hogy egy-egy régió kitűnjön a teszteredményekkel, ráadásul szerinte ha Spanyolországban találnának több gyenge bankot, az sokkal veszélyesebb lenne, mint ha a német pénzintézetek kapnának rossz minősítést.
Az Európai Bank Hatóság július közepén teszi közzé a vizsgálatok eredményeit, az EU pénzügyminisztereinek találkozójával egyidőben, a nemzeti kormányok azonban szeretnék elkerülni, hogy egy-egy nagyobb bukás végül ismét pénzügyi segélycsomagok összeállítására késztesse őket. Az európai pénzügyminisztériumok magasrangú tisztségviselői már most azon dolgoznak, hogy hogyan segítsék ki azokat a bankokat, akik rossz minősítést kapnának a teszteken, Andrea Enria, az EBA elnöke is erre szólította fel a tagállamokat a múlt héten, a hatóság szóvivője pedig tegnap, június 28-án azt üzente a kormányoknak, hogy ne késlekedjenek betömni a banki tőkében jelentkező lyukakat, mert a teszteken ezeket fogják vizsgálni.
Bár az EBA szeretné az összes bank adósságállományának nyilvánosságra hozását, valójában a teszteken megbukott pénzintézetek száma az, ami megadja az ellenőrzés hitelét. „Ha ugyanaz lenne, mint legutóbb, amikor heten buktak el, az majdnem semmi, akkor senki nem hinné el" - magyarázta az EurActiv egyik forrása. „De nem lehet 50-et megbuktatni, mert akkor összeomlana a bankrendszer"
