Október elsejével indul a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) második szakasza. A program keretében összesen 2000 milliárd forint keretet biztosít a jegybank nulla százalékra a hitelintézeteknek 2014. december 31-ig, első körben 500 milliárd áll rendelkezésre.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
Mától elérhető az újabb 2000 milliárd forintos hitelkeret, amelyet az MNB Monetáris Tanácsa szavazott meg 2014. december 31-ig. A Növekedési Hitelprogram nemrég bejelentett folytatása egybeesik a cégek igényeivel, mivel sokan jelezték korábban, hogy örömmel vennének egy hosszabb határidejű programot. Így most a vállalkozások a hosszabb távon tervezhető és megvalósítható beruházásokba is belevághatnak.
Kép: Pixabay
A második kör
A program második szakasza egy 500 milliárd forintos kerettel október elsején indul újra. Amennyiben ez a keret elfogy, a Monetáris Tanács dönthet a következő 1500 milliárd forint ütemezéséről.
A hitelprogram finanszírozása – a korábbi konstrukcióhoz hasonlóan – a kéthetes kötvényállomány terhére történik. A jegybank továbbra is nulla százalékos hitelt nyújt a hitelintézeteknek, a hitelintézetek által felszámítható maximális kamatmarzs is marad 2,5 százalék, a futamidő szintén 10 év. Az új program – akárcsak az elődje – három pillérből áll.
Az I. pillért az új hitelek jelentik, melyre a teljes, 2000 milliárd forintos keret 90%-a, azaz 1800 milliárd áll majd rendelkezésre. Az első lépcsőben piacra kerülő 500 milliárdból arányosan 450 milliárd forint ezt a célt szolgálja majd.
A II. pillér a régi hitelek kiváltására szolgál, és Matolcsy figyelmeztetett: csak az a hitelintézet vehet részt benne, amely az I. pillérben is jeleskedik. Erre áll rendelkezésre a keret fennmaradó 10 százaléka, vagyis 200 milliárd forint (október elsejétől egyelőre 50 milliárd).
A III. pillér a külső piacok felőli sebezhetőség csökkentése érdekében már korábban is felajánlott devizacsere-ügyleteket takarja a hitelintézetek számára, amelyekkel kitettségük csökkenthető.
Már az első hitelprogram is érezhető mozgolódást hozott a kkv-hitelpiacon, ebben egyetértenek a hitelintézetek képviselői és az MNB is. A program sikere miatt a folytatás mellett döntött az MNB, azonban a második szakasz célja változott az előzőhöz képest. Az első szakaszban a hitelösszegek jelentős részben a kkv-szektor meglévő hiteleinek kiváltására hasznosultak, ami Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint fontos volt azért, hogy élénkítse a bankok közötti versenyt. A most induló második szakasz célja viszont már egyértelműen a beruházásösztönzés. Most a forrás 90%-át forgóeszköz-, de elsősorban beruházási hitelekre szánja a jegybank. Ráadásul nemcsak több pénz, de több idő is rendelkezésre áll, így az új szakasz teret adhat azoknak a beruházásoknak, amelyek jellemzően hosszabb előkészítést igényelnek, és így esetleg az első hullámba már nem fértek bele.
Nagy szerint az NHP második szakaszában a kkv-k jelentős része forráshoz juthat. Az igénybevételt jelentősen befolyásolhatja, hogy a 2,5%-os marzs mellett a vállalkozások hány százalékát fogják meghitelezni a hitelintézetek. Amennyiben a bankok dinamikus megközelítéssel, egy kis áldozatvállalással és jövőbe tekintéssel 3%-os kockázati költségű kkv-kat is finanszíroznak az NHP második szakaszában, a kkv-k 50%-a finanszírozhatóvá válik. Hangsúlyozta, hogy a garanciaszervezetek kapacitását az első szakaszban a rövidség miatt nem tudták kihasználni a bankok, erre viszont most lesz lehetőség, így akár 5%-os kockázati költséggel rendelkező kkv-k is finanszírozhatóak lesznek a programmal.
Utóbbival nem ért egyet például Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője, aki szerint nem szerencsés a továbbra is 2,5%-on tartott kamat, mivel ez a kamatszint a hazai mikro- és kisvállalkozások körében szokatlanul alacsony, és nem tükrözi a szektorra jellemző magasabb kockázatot. Ezért a programban részt vevő vállalkozások körének kibővítéséhez szerencsés lett volna a korábban alkalmazott maximális kamatot megemelni a szakember szerint.
Az autókereskedők már várták
A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) arra számít, hogy az MNB növekedési hitelprogram második ütemének elindulásával a márkakereskedők szélesebb köre válthatja ki devizahitelét alacsony kamatozású forinthitelre, illetve több cégnek lesz lehetősége arra, hogy kishaszonjárművet vásároljon – mondta Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke. Az első ütemben csak azok a márkakereskedők vehettek részt, akik bankhitellel rendelkeztek, így akiket a márkaimportőr finanszírozott, azok nem jutottak kedvezményes hitelhez – mondta el Balogh Árpád, a GÉMOSZ alelnöke.
