Már osztják az 500 milliárdot

Október elsejével indul a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramjának (NHP) második szakasza. A program keretében összesen 2000 milliárd forint keretet biztosít a jegybank nulla százalékra a hitelintézeteknek 2014. december 31-ig, első körben 500 milliárd áll rendelkezésre.

Az illúziók vége – a racionalitás kezdete –
úgy tűnik el az ESG, hogy velünk marad?

Klasszis Fenntarthatóság 2025 konferencia

2025. november 4., Budapest

Jelentkezzen most!

Mától elérhető az újabb 2000 milliárd forintos hitelkeret, amelyet az MNB Monetáris Tanácsa szavazott meg 2014. december 31-ig. A Növekedési Hitelprogram nemrég bejelentett folytatása egybeesik a cégek igényeivel, mivel sokan jelezték korábban, hogy örömmel vennének egy hosszabb határidejű programot. Így most a vállalkozások a hosszabb távon tervezhető és megvalósítható beruházásokba is belevághatnak.

Kép: Pixabay

A második kör
A program második szakasza egy 500 milliárd forintos kerettel október elsején indul újra. Amennyiben ez a keret elfogy, a Monetáris Tanács dönthet a következő 1500 milliárd forint ütemezéséről.
A hitelprogram finanszírozása – a korábbi konstrukcióhoz hasonlóan – a kéthetes kötvényállomány terhére történik. A jegybank továbbra is nulla százalékos hitelt nyújt a hitelintézeteknek, a hitelintézetek által felszámítható maximális kamatmarzs is marad 2,5 százalék, a futamidő szintén 10 év. Az új program – akárcsak az elődje – három pillérből áll.
Az I. pillért az új hitelek jelentik, melyre a teljes, 2000 milliárd forintos keret 90%-a, azaz 1800 milliárd áll majd rendelkezésre. Az első lépcsőben piacra kerülő 500 milliárdból arányosan 450 milliárd forint ezt a célt szolgálja majd.
A II. pillér a régi hitelek kiváltására szolgál, és Matolcsy figyelmeztetett: csak az a hitelintézet vehet részt benne, amely az  I. pillérben is jeleskedik. Erre áll rendelkezésre a keret fennmaradó 10 százaléka, vagyis 200 milliárd forint (október elsejétől egyelőre 50 milliárd).
A III. pillér a külső piacok felőli sebezhetőség csökkentése érdekében már korábban is felajánlott devizacsere-ügyleteket takarja a hitelintézetek számára, amelyekkel kitettségük csökkenthető.
Már az első hitelprogram is érezhető mozgolódást hozott a kkv-hitelpiacon, ebben egyetértenek a hitelintézetek képviselői és az MNB is. A program sikere miatt a folytatás mellett döntött az MNB, azonban a második szakasz célja változott az előzőhöz képest. Az első szakaszban a hitelösszegek jelentős részben a kkv-szektor meglévő hiteleinek kiváltására hasznosultak, ami Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint fontos volt azért, hogy élénkítse a bankok közötti versenyt. A most induló második szakasz célja viszont már egyértelműen a beruházásösztönzés. Most a forrás 90%-át forgóeszköz-, de elsősorban beruházási hitelekre szánja a jegybank. Ráadásul nemcsak több pénz, de több idő is rendelkezésre áll, így az új szakasz teret adhat azoknak a beruházásoknak, amelyek jellemzően hosszabb előkészítést igényelnek, és így esetleg az első hullámba már nem fértek bele.

Nagy szerint az NHP második szakaszában a kkv-k jelentős része forráshoz juthat. Az igénybevételt jelentősen befolyásolhatja, hogy a 2,5%-os marzs mellett a vállalkozások hány százalékát fogják meghitelezni a hitelintézetek. Amennyiben a bankok dinamikus megközelítéssel, egy kis áldozatvállalással és jövőbe tekintéssel 3%-os kockázati költségű kkv-kat is finanszíroznak az NHP második szakaszában, a kkv-k 50%-a finanszírozhatóvá válik.  Hangsúlyozta, hogy a garanciaszervezetek kapacitását az első szakaszban a rövidség miatt nem tudták kihasználni a bankok, erre viszont most lesz lehetőség, így akár 5%-os kockázati költséggel rendelkező kkv-k is finanszírozhatóak lesznek a programmal.

Utóbbival nem ért egyet például Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője, aki szerint nem szerencsés a továbbra is 2,5%-on tartott kamat, mivel ez a kamatszint a hazai mikro- és kisvállalkozások körében szokatlanul alacsony, és nem tükrözi a szektorra jellemző magasabb kockázatot. Ezért a programban részt vevő vállalkozások körének kibővítéséhez szerencsés lett volna a korábban alkalmazott maximális kamatot megemelni a szakember szerint.

Az autókereskedők már várták
A Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetsége (GÉMOSZ) arra számít, hogy az MNB növekedési hitelprogram második ütemének elindulásával a márkakereskedők szélesebb köre válthatja ki devizahitelét alacsony kamatozású forinthitelre, illetve több cégnek lesz lehetősége arra, hogy kishaszonjárművet vásároljon – mondta Gablini Gábor, a GÉMOSZ elnöke. Az első ütemben csak azok a márkakereskedők vehettek részt, akik bankhitellel rendelkeztek, így akiket a márkaimportőr finanszírozott, azok nem jutottak kedvezményes hitelhez – mondta el Balogh Árpád, a GÉMOSZ alelnöke.

Véleményvezér

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság

Neves kormánypárti újságírók ellen rendelt el nyomozást a bíróság 

Pornóval vádoltak egy katolikus teológust.
Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon

Hivatalos, tényleg vannak zebrák az Orbán Viktorhoz köthető birtokon 

A kormány honlapja szerint összesen négy zebra érkezett Magyarországra.
A Tisza párt nyerte a számháborút

A Tisza párt nyerte a számháborút 

Ki fizeti a masírozókat?
Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett

Provokatív légtérsértést követtek el az oroszok Litvánia felett 

Súlyos orosz légtérsértés történt Litvánia felett.
Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője

Orbán Viktor barátjához menekült Magyarország egyik legkeresettebb, körözött bűnözője 

Nagy kérdés, miként sikerülhetett elmenekülnie a magyar maffiafőnöknek?


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo