Mától elérhető az újabb 2000 milliárd forintos hitelkeret, amelyet az MNB Monetáris Tanácsa szavazott meg 2014. december 31-ig. A Növekedési Hitelprogram nemrég bejelentett folytatása egybeesik a cégek igényeivel, mivel sokan jelezték korábban, hogy örömmel vennének egy hosszabb határidejű programot. Így most a vállalkozások a hosszabb távon tervezhető és megvalósítható beruházásokba is belevághatnak.

Kép: Pixabay

Már az első hitelprogram is érezhető mozgolódást hozott a kkv-hitelpiacon, ebben egyetértenek a hitelintézetek képviselői és az MNB is. A program sikere miatt a folytatás mellett döntött az MNB, azonban a második szakasz célja változott az előzőhöz képest. Az első szakaszban a hitelösszegek jelentős részben a kkv-szektor meglévő hiteleinek kiváltására hasznosultak, ami Nagy Márton, az MNB pénzügyi stabilitásért és hitelösztönzésért felelős ügyvezető igazgatója szerint fontos volt azért, hogy élénkítse a bankok közötti versenyt. A most induló második szakasz célja viszont már egyértelműen a beruházásösztönzés. Most a forrás 90%-át forgóeszköz-, de elsősorban beruházási hitelekre szánja a jegybank. Ráadásul nemcsak több pénz, de több idő is rendelkezésre áll, így az új szakasz teret adhat azoknak a beruházásoknak, amelyek jellemzően hosszabb előkészítést igényelnek, és így esetleg az első hullámba már nem fértek bele.

Nagy szerint az NHP második szakaszában a kkv-k jelentős része forráshoz juthat. Az igénybevételt jelentősen befolyásolhatja, hogy a 2,5%-os marzs mellett a vállalkozások hány százalékát fogják meghitelezni a hitelintézetek. Amennyiben a bankok dinamikus megközelítéssel, egy kis áldozatvállalással és jövőbe tekintéssel 3%-os kockázati költségű kkv-kat is finanszíroznak az NHP második szakaszában, a kkv-k 50%-a finanszírozhatóvá válik.  Hangsúlyozta, hogy a garanciaszervezetek kapacitását az első szakaszban a rövidség miatt nem tudták kihasználni a bankok, erre viszont most lesz lehetőség, így akár 5%-os kockázati költséggel rendelkező kkv-k is finanszírozhatóak lesznek a programmal.

Utóbbival nem ért egyet például Huszár Róbert, a K&H vállalati és intézményi banki szolgáltatások üzletágának vezetője, aki szerint nem szerencsés a továbbra is 2,5%-on tartott kamat, mivel ez a kamatszint a hazai mikro- és kisvállalkozások körében szokatlanul alacsony, és nem tükrözi a szektorra jellemző magasabb kockázatot. Ezért a programban részt vevő vállalkozások körének kibővítéséhez szerencsés lett volna a korábban alkalmazott maximális kamatot megemelni a szakember szerint.