Patai Mihály szerint napjainkban a magyarországi vállalati szektor hiteleinek csak 40 százalékát nyújtják a hazai hitelintézetek, a hitelek 25 százalékát nyugat-európai bankok adják, a vállalatok fejlesztéseik, beruházásaik 35 százalékát saját pénzügyi forrásaikból oldják meg. Patai Mihály rámutatott: már több éve zsugorodik a vállalati hitelállomány és helyesnek nevezte, hogy a kormány és az MNB ezt a trendet meg akarja fordítani. A magyar gazdaság ugyanakkor struktúraváltásban van, amikor nem lehet gyors változást elérni. A magyar történet nem egyedi, Európában közel két tucat országban tapasztalható, hogy a gazdasági növekedés ellenére a hitelállományok csökkennek.
Azonban a hitelezés fokozott élénkülésére lenne szükség ahhoz, hogy a magyar gazdaság versenyezni tudjon a régiós társaival. A gazdaság enyhén növekszik, de az utóbbi évek gazdasági nehézségeinek egyik máig tartó negatív hatása a lakossági és a vállalati hitelezés volumenének drámai visszaesése. A gazdaság lényegében a hitelezés felfutása nélkül bővül, elsősorban az uniós források és az autógyártás érdeme a növekedés.
Patai Mihály szólt arról, hogy a lakossági hitelezés terén a devizahitelek elszámolása és a forintosítás a kétszintű bankrendszer fennállása óta példátlan szervezési, logisztikai és informatikai feladatot jelentett a hitelintézeteknek. A bankok 3 milliárd euró veszteséget szenvedtek el tavaly az elszámoláson, idén a technikai lebonyolítás állította példátlan feladat elé a bankokat. Rámutatott: az ügyfél-reklamációk számából arra lehet következtetni, hogy most jól sikerült megoldani a feladatot, kiemelve, hogy a lépéssel eltűnt az árfolyamkockázat a lakossági bankolásból.
Patai Mihály hozzátette: nem lehet majd újra évente 200 ezer új autót eladni és 50 ezer új lakást építeni - várhatóan beállunk az új lakások évi 8-10 ezres átlagára, ezt kell majd finanszírozni, ami kisebb hitelnövekedéssel jár együtt.
