Az égetően szükséges módosításokat a hatályba lépésig - a jövő év első napjáig - még át lehet vezetni az új törvényben - jelentette ki Jánosi Andrea, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közbeszerzésért felelős helyettes államtitkára, megjegyezve, hogy az új szabályozás, német mintára, a gyorsan változtatandó szabályokat végrehajtási rendeletekbe utalja.
A Közbeszerzések Tanácsa által szervezett szakmai konferencián Miklóssy Ferenc, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke - egyebek mellett - arról beszélt előadásában, hogy az ajánlatok tartalma legyen a döntő, és apró adminisztratív hiba miatt senkit ne lehessen kizárni a közbeszerzésből. A szakember javaslatot tett az új törvény végrehajtási rendeleteibe kerülő szabályokra is: az adminisztrációs terheket csökkentené az, ha a beadott dokumentumokat nem kellene közjegyzővel hitelesíttetni, az alvállalkozótól pedig elegendő lenne egy nyilatkozatot beadni.
Forrás: PP archív
Üdvözölte a kamarai alelnök azt az új szabályt, amely az ajánlatok bontása előtt kötelezővé teszi, hogy az ajánlatkérő igazolja: van elegendő pénze a beszerzésre. Ugyancsak előnyös szabály, hogy az alvállalkozók követelése nem tartozik a csődvagyonba, azokat a hitelezők előtt kell kifizetni. Javasolta még, hogy az ajánlati felhívások jogszerűségét a Közbeszerzési Tanács apparátusa ellenőrizze megjelenés előtt.
Újjáéledő vállalkozások
A probléma megoldásának szürgösségéről a statisztikák beszélnek: noha a Magyarországon bejegyzett több mint ötszázezer vállalkozáshoz képest az évente húsz-harmincezer megszűnő cég - 60 százalékban mikrovállalat - nem tűnik vészesnek, ám ahelyett, hogy a cégkultúra fejlődésével párhuzamosan csökkenne a megszűnő cégek száma, évről-évre többen húzzák le a rolót. Bár sokak szerint túl vagyunk a válságon, a reálgazdaság nem ezt tükrözi: 2010-ben összesen 32182 fizetésképtelenséggel kapcsolatos - felszámolás, végelszámolás vagy csődeljárás - zajlott. Ugyan a növekedés üteme lassult, ez nem feltétlenül jelent trendfordulót.
Az újonnan létrejövő vállalkozások számának folyamatos bővülése viszont trendszerűnek tűnik. Úgy fest, hogy a megszűntek jó része reinkarnálódik, főként a kritikus - építőipar, kereskedelem, logisztika, vendéglátás - ágazatokban.
- Nincs ilyen hivatalos statisztika, de a felszámolásokat nézve a saját tapasztalataink azt mutatják, hogy jelentős számban vannak, akik valójában nem tesznek meg mindent azért, hogy megmentsék a céget. A jellemzően alacsony törzstőke következtében a tulajdonos saját vesztesége legfeljebb egy-két millió forintra rúg, a források túlnyomó részben szállítói és nem banki hitelekből tevődnek ki és ma már a cégalapítás is gyors és egyszerű eljárás. Sem gazdasági, sem törvényi kötöttség nem nehezíti a csődbizniszt - mondta a Piac & Profitnak adott nyilatkozatában Kárpáti Gábor, a Coface Hungary ügyvezetője.
