Kiszorulnak a kis cégek a faktoringpiacról

Az exportfaktoring visszaesésével összefüggésben 3 százalékkal olvadt tavaly a faktoringpiac. További kedvezőtlen trend, hogy erőteljesen zsugorodik a szektor természetes ügyfélköre: a mikrovállalkozások részesedése 40 százalékról 9 százalékra zuhant az elmúlt években, miközben épp nekik lenne a legnagyobb szükségük e finanszírozási lehetőségre.

2013. április 18.

Piac&Profit

A Magyar Faktoring Szövetség 20 aktív tagja 2012-ben 862 milliárd forint értékű követelést vásárolt meg, ezzel az éven belüli forgóeszköz-hitelezés 13-15 százalékát adták. A követelések vásárlásával évi mintegy 110 milliárd forint tartós forgóeszközforrás kerül a vállalkozásokhoz.

Válsághatás: eltűnnek a kicsik

A pénzügyi faktoring természetes ügyfélköre szerte a világban az olyan mikro-, kis- és középvállalkozások, amely piacképes termékekkel, de jellemzően alacsony tőkésítettséggel rendelkeznek. Működésük és piaci terjeszkedésük azon múlik, hogy vevőik számára képesek-e kedvező fizetési határidőt adni. Ennek finanszírozására a legkedvezőbb megoldást a hitelbiztosítékok nélkül igénybe vehető faktoring nyújtja. A nemzetközi trendeknek megfelelően hazánkban is a mikro-, kis- és középvállalati körből kerül ki a faktorcégek ügyfélkörének számottevő része: a válságot megelőző években arányuk a 70 százalékot is meghaladta.

A gazdasági válság drámai változásokat idézett elő: a mikrovállalkozások aránya az ügyfélkörön belül a korábbi 40 százalékos szintről 9 százalékra zuhant, s a kisvállalkozások aránya is jelentősen, 54 százalékról 39 százalékra csökkent, részesedésük a mikrovállalkozásokkal együtt 50 százalék alá süllyedt.

A változás mintegy 1700 piacképes vállalkozás finanszírozási lehetőségének megszűnését jelenti. E cégek vagy önfinanszírozó méretre zsugorodtak, vagy végképp megszüntették tevékenységüket – állapította meg a szövetség összefoglalójában.

Jelentősen nőtt viszont a középvállalkozások és nagyvállalatok száma és aránya, amely kör ma már a forgalom közel 20 százalékát képviseli.

A tavalyi forgalom 3 százalékkal elmaradt a megelőző év adatától, a csökkenést a szövetség éves beszámolójában elsősorban a korábbi években dinamikus növekedést mutató exportfaktoring 15 százalékos visszaesésével magyarázta. A belföldi és importfaktoring-forgalom volumene az előző év szintjén stagnált.

Átrendeződő ágazati súlyok

Számottevő átrendeződés volt megfigyelhető az elmúlt időszakban a szektor ügyfélkörének összetételében (erről lásd keretes anyagunkat) s iparági megoszlásában egyaránt.

Míg az évtized közepén a kereskedelemben tevékenykedő cégek alkották a faktoring ügyfélkör derékhadát (mintegy 40 százalékos részesedéssel), addig napjainkban az ipar vette át ezt a szerepet. Tavaly az ipari ügyfelek részesedése már elérte a 41 százalékot, a kereskedelemé pedig 31 százalék volt. A szolgáltatók részesedése 13 százalék körül stagnál.

Az építőipar, mint a válság által leginkább sújtott tevékenység, folyamatosan zsugorodik a faktoringszolgáltatás igénybevételében, és tavalyi részesedése 3 százalékra süllyedt.

Átrendeződés a piacon

Az markáns trendek közül a Magyar Faktoring Szövetség anyagában kiemelte azt is, hogy az állammal, önkormányzatokkal, ezek vállalataival szembeni követelések kockázata korábban vitán felül állt, de mára a legmagasabb kockázatokat képviselik. A fizetési határidők is ezen a területen hosszabbodtak, míg a versenypiacon a vállalatok közötti fizetési határidő csökkenő tendenciájú.

Fellendülhet a magyar faktoringpiac

A magyar faktorpiac fellendülését eredményezheti, hogy e finanszírozási tevékenység után nem kell pénzügyi tranzakciós illetéket fizetni, így a GF Faktor Zrt. várakozásai szerint folytatódhat az a tendencia, hogy a kis- és középvállalatok a faktoringot részesítik előnyben, és ezzel finanszíroztatják magukat.

A 2012-es év a faktoringszolgáltatók körében is jelentős változásokat hozott. A független, (magántulajdonú) faktorcégek száma és a forgalomból képviselt aránya tovább csökkent. Az általuk lebonyolított forgalom – jobb évek után – ma alig haladja meg a 10 évvel ezelőttit. Ennek ellenére több olyan privát faktorcég van, amely a nehéz piaci helyzetben is sikeres. A banki tulajdonú faktorcégek száma a bankba való beolvadások révén csökkent, így a faktoringforgalom nagyobb részét immár a bankok bonyolítják.

Nem jó az új szabályozás

A szövetség évértékelő tájékoztatóján a terület jogi szabályozása is szóba került: a jövőre életbe lépő új polgári törvényköny (Ptk.) – egyebek mellett – a faktoring fogalmát is meghatározta. Csáki Ferenc, a Magyar Faktoring Szövetség elnöke szerint az új szabályozás egyelőre nem működőképes. Olyan kölcsönszerződésnek fogja fel a faktoringot, amely mögött a követelés engedményezése áll. A másik elem pedig az, hogy a „meghitelezett” követeléseket regisztrálni kell a hitelbiztosítéki nyilvántartásban.

A faktoring lényege a követelés engedményezése a faktoringcégre. Az esetek többségében a faktor átveszi annak a kockázatát, hogy be tudja-e hajtani a követelést a kötelezettől. Ritkán, de visszkeresettel párosul a szerződés, amely azzal jár, hogy a be nem hajtható követelést annak eladójától követelheti a faktoringtársaság. Ez így és a felek megelégedésére működik a mai gyakorlatban, míg a Ptk. kötelezővé teszi a visszkeresetet. Csáki Ferenc az MTI tudósítása szerint reményét fejezte ki, hogy a törvény hatályba lépéséig ez a probléma megoldódik.

Véleményvezér