Kína sanghaji és sencseni részvénypiacai a jelek szerint kezdik megfertőzni a világ többi részét, pedig ennek nem kéne így lennie. A kínai részvények piaca elsősorban lakossági piac, ezért inkább a kínai kisbefektetők szubjektív benyomásai, mint a gazdasági vagy makroszintű, fundamentális fejlemények hatnak rá. Érdemes felidézni, hogy a kínai A-részvények piacán 2015 első felében buborék alakult ki, melyet több tényező, többek között Hong Kong-Shanghai Connect Program kapcsán érkező külföldi befektetéseket övező várakozás idézett elő.
A buborék a piac bedőlését ellenőrzés alatt tartani vagy megállítani hivatott kormányintézkedéseknek köszönhetően nem eresztett le teljesen. Ilyen intézkedés volt a bennfentesek által csak „Nemzeti Válogatott”-ként emlegetett állami szervek általi közvetlen piaci beavatkozások sora is. Nem vitás, hogy a kínai belpiacos A-részvényeket figyelemmel kísérő CSI 300 index augusztus és december között érezhetően, csaknem 30%-kal emelkedett. A jelenlegi eladási hullámot az egyik stabilizációs intézkedés (a fő részvényesek általi részvényértékesítési tilalom) visszavonása és a 30%-os emelkedés hatására kialakult profitrealizálási hullám együttesen váltotta ki. A fő részvényesekre vonatkozó eladási tilalmat január 7-én oldották fel, de csak részlegesen – mostantól háromhavonta legfeljebb 1%-nyi részvényt adhatnak el.
Az elmúlt év végén további biztonsági elemeket is beépítettek a rendszerbe: ha a CSI 300 index +/- 5%-nál nagyobbat mozdul, 15 percre beszüntetik a kereskedést, és ha az újraindítást követően további 2%-ot esik (vagyis ha a napi zuhanás eléri a 7%-ot), a tőzsde egész napra bezár. A sors iróniája, hogy ezek az intézkedések ahelyett, hogy megnyugtatták volna, inkább felizgatták a piacokat. Január 7-én, csütörtökön például a nyitás után azonnal be kellett avatkozni – a piac aznap csak 15 percig működött. A mélyrepülésben lévő piacokon a befektetők igyekeznek minél előbb eladni, mert attól tartanak, hogy a piac bezár, és nem fognak tudni kereskedni. Az ennek hatására kialakuló eladási dömping viszont önmaga gondoskodik arról, hogy a beavatkozásra sor kerüljön. Az A-részvények piacán kialakuló likviditáshiány miatt a forgalom túlcsordul Hong Kong-ba: a befektetők megpróbálják ott eladni a részvényeiket. Szerencsére a kínai illetékesek kezdik újragondolni a biztonsági intézkedések hasznosságát, és bejelentették, hogy a jelenlegi mechanizmust január 8-ától, péntektől hatályon kívül helyezik.
A nem kellően leeresztett A-részvény buboréknak teljesen el kell múlnia. Jól látszik, hogy ez éppen most zajlik, de a folyamat még nem fejeződött be. A CSI 300 árfolyam/nyereség hányadosa jelenleg 11,3-szoros, míg az offshore MSCIChina indexé 9,5-szeres. A buborék leeresztését mindaddig nem tarthatjuk teljesnek, amíg a két árfolyam-nyereség ráta legalább ki nem egyenlítődik. A mostani sebességet látva erre már nem kell sokáig várnunk.
A kínai gazdaságban jelenleg zajló folyamatok egyáltalán nem olyan drámaiak. Kína lassul, de nem készül összeomlani. A növekedés minősége (fogyasztói átrendeződés) sokkal fontosabb, mint a növekedés mennyisége, ezért a Fidelity örül annak, hogy a növekedés üteme fokozatosan csökken. A gazdaság persze nem homogén, egyes területek (pl. a gyártás) gyengébbek, míg mások (pl. a szolgáltatások és a kiskereskedelem) erősebbek. Folyamatban van az inkább fogyasztáson alapuló modellre való átállás, amit a reformprogram is elősegít, de a folyamat nem lesz sem egyszerű, sem sima. Addig még tapasztalunk majd némi további volatilitást.
Az RMB közelmúltban tapasztalt „gyengélkedése” (az USD-hez 2014 augusztusa óta, YTD-alapon mért -1,5%-os esése) egyesek szerint szintén a gazdaság hanyatlásának jele. Ez azonban nem ilyen egyértelmű – gondoljuk végig az alábbiakat: Először is, 2010-től 2015 elejéig az RMB a dollárhoz képest 10%-ot erősödött, vagyis viszonylag magasról kezd most lefelé haladni. Másodszor, 2015 januárja óta mindössze 5,8%-kal gyengült, ami minden, csak nem drámai zuhanás. Harmadszor: ne feledjük, hogy az elmúlt két évben a jen 10%-kal, az euró 20%-kal lett gyengébb. Akkor miért van az, hogy a befektetők ez utóbbi két deviza gyengülésének örülnek, az RMB esetében viszont ugyanezt rossz hírként értékelik? Ennek így semmi értelme. Negyedszer: ami Kína számára igazán fontos, az a kereskedelemmel súlyozott kosár, nem a bilaterális RMB/USD keresztárfolyam. Kereskedelemmel súlyozott alapon az RMB valójában oldalirányba mozdult el. Ötödször: Kínának nem kell ösztönöznie az exportját – még mindig jelentős külkereskedelmi többlettel rendelkezik, ezért az export jelenleg a korábbinál kevésbé fontos a gazdaság szempontjából. A belföldi fogyasztás fellendítése sokkal lényegesebb célkitűzés, márpedig ezt az erős, és nem a gyenge deviza segíti elő. Hatodszor: az RMB most már benne van az IMF SDR-kosarában, és az ebből eredően beáramló befektetések idővel szintén jót tesznek majd az RMB-nek.
Összegzésképpen elmondható, hogy bár a Fidelity nem zárja ki az RMB további leértékelődését, de nem valószínű, hogy arra a kormány szándékos beavatkozása nyomán fog sor kerülni. A kínai döntéshozók szeme előtt egy piaci forgalomban lévő deviza lebeg, de piaci beavatkozások révén meg fogják kísérelni a spekuláció következtében előálló árfolyamcsúcsokat és -beszakadásokat. A defláció esetleges „exportálásán” kívül az RMB mérsékelt gyengesége nem igen lesz majd különösebben káros hatással a kínai vagy éppen a globális gazdaságra vagy a piacra. Ugyanakkor az esetleges dezinflációs tendenciák elodázhatják a Fed második kamatemelését, ami jó hatással lenne a piacokra.
Ne ess pánikba!
Ilyen helyzetekben érdemes megőrizni a hidegvérünket, és szelektíven kiválasztani a jelenleg gyengélkedő részvényeket. A piaci hangulat által előidézett pánikok általában remek részvényvásárlási lehetőségeket kínálnak a hosszú távú befektetőknek. Az elmúlt két hétben nem változtak a fundamentális adatok, a részvények mégis jóval olcsóbbak. A történelem legsikeresebb befektetőiktől már régen megtanultuk, hogy akkor kell vásárolni, amikor mások eladnak, és akkor kell eladni, amikor mások vesznek – így lehet értelmes hozamot elérni. Az ötvenfős ázsiai elemzői csapatunk által végzetthez hasonló, gondos, alulról felfelé történő piaci elemzés segítségével kiválogathatóak az erős vezetőséggel rendelkező cégek jó értékeltség mellett megvehető részvényei. Ázsiában 17 000, tőzsdén jegyzett vállalat működik – több, mint az USA-ban és Európában együttvéve. Közülük jó néhány a piactól vagy a makrogazdasági környezettől függetlenül valósággal szárnyalni fog a jövőben. Kínában például, ahogy már említettem is, az A-részvények piaca szerintünk további gyengülésre számíthat, de úgy véljük, a H-részvények és a Hong Kong-ban jegyzett részvények jó értéket képviselnek.
