Az elmúlt időszak több, bankokra gyakorolt szabályozói hatása, mint például a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése, az egyoldalú szerződésmódosítás tilalma kapcsán szektorszinten kiosztott kétmilliárdnyi felügyeleti büntetés, továbbá olyan begyűrűző hatások, mint a magasan tartott bankadó, a devizahitelek forintosítása vagy a lakosság számára a bankok pénzén biztosított ingyenes készpénzfelvétel rendre növelték a bankok költségeit. Ennek fényében minden egyes díjcsökkentést érdemes megbecsülni, hiszen olyan ritka, mint a fehér holló - mondják a BankRáció szakértői.
Amikor tavaly tavasszal a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kezébe, azaz állami tulajdonba került a hazai átutalási rendszer, mely a bankok közötti átutalásokat immár bő két éve munkanapokon 4 órán belül bonyolítja le, a jegybank bejelentette, hogy a megvásárlás egyik indoka a díjcsökkentés volt. Az MNB valóra is váltotta ígéretét: idén januártól csökkentette az átutalások díjtételeit, egyben közleményében kifejezte abbéli reményét, hogy ezt a csökkenést a bankok tovább adják az ügyfelek felé is.
Bár a fenti hatást még nem tartalmazhatta, mégis ide tartozóan meg kell említeni egy jelentős díjemelést a Sberbanktól, mellyel a 2014-es őszt indította. Sok helyen közel 50 vagy 100 százalékkal emelkedtek a számlavezetés, a készpénzfelvétel és az eseti forintátutalási díjtételek, vagyis pont azok, melyek a vállalkozások mindennapjait érzékenyen érintik. A hirdetményekben a hitelintézet nem közölte a jelentős díjemelés okát, amelynek bejelentése egyébként is merész tett volt, hiszen a Magyar Nemzeti Bank több lépcsőben épp a 2014-es éven át büntette meg csaknem az egész szektort a szabálytalannak minősített banki díjemelések miatt. Akkor a bankok összesen közel kétmilliárd forintnyi bírságot fizettek és ezen felül többeknek vissza is kellett fizetniük bizonyos díjakat az ügyfelek felé is. A Sberbank lépését 2014 őszén nem követték más bankok.
Immáron valószínűleg összefüggésben a tavaly állami kézbe került hazai átutalási rendszer díjtételeinek MNB általi csökkentésével, átutalási díjtételeit először a 2014-es tél kezdetén egy kis bank, a dél-koreai tulajdonú KDB Bank csökkentette az ügyfelek felé. A hitelintézet december 9-től több átutalási díjtételét mérsékelte, köztük a devizaátutalásét. A pénzügyi tranzakciós illetéken felül, a bank számára fizetett díj mintegy 12-20, illetve 43-57 százalékkal csökkent. A forint átutalások díjai még ennél is markánsabb mértékben, egységesen mintegy 50 százalékkal csökkentek. Ezen felül egyébként a készpénzfelvétel - pénzügyi tranzakciós illetéken felüli - díja is közel a felére csökkent.
Végül az FHB Bank alkalmazott egy speciális díjcsökkentést átutalási díjaiban. Hirdetményében közölte, hogy a díjakat változatlanul hagyva, 3 forinttal csökkentette az átutalások díjait. Ennek a bank tájékoztatása szerint az az oka, hogy hirdetményeikben több bankszámla csomag esetében is százalékos díj szerepel az átutalásoknál, így nem írták mellé a 3 forintos levonást, hanem minden számlacsomag fedőlapján rögzítették, hogy 3 forinttal kevesebbet számláznak a feltüntetettnél. A levonás a pénzügyi tranzakciós illeték különdíjat nem csökkenti és ahol a banki alapdíj 3 forintnál kevesebb, ott nem kerül érvényesítésre.
Egyelőre nem látszik több változás a céges bankszámla piacon, de valószínűleg néhány bank készülődik még arra, hogy csökkentse a vállalkozások átutalási díjtételeit.
Amivel lehet még átutalási díjakat spórolni
Szintén a céges átutalásokat érinti egy speciális szolgáltatás, mely a vállalkozások legmeghatározóbb átutalásaira, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) felé történő adófizetésekre vonatkozik. Mint ismert, a járulékokat a vállalkozásoknak adófajtánként eltérő számlaszámra kell befizetniük, melyet így többszörös átutalási díj terhel. Ez főleg a kisvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat, illetve az egyéni vállalkozókat érinti, hiszen az átutalásonkénti minimumdíjakat nem érnék el az alacsonyabb adóösszegeikre vetített százalékos banki díjak, vagy az átutalásonként fizetett fix díjak is lehetnek magasak. Az FHB Bank és az MKB Bank már régebb óta lehetővé teszi, hogy a vállalkozások havonta egyetlen átutalásként rögzítsék a járulékaik fizetését, melyekkel a töredékére csökkenthető a járulékfizetés után fizetett banki díj.
Új ügyfelek most hasonló kedvezménnyel élhetnek a számlanyitástól számított egy éven át a Raiffeisen Banknál, hiszen számukra 12 hónapig korlátlan számban kedvezményes a NAV felé történő átutalás. E mellett a bank továbbra is elengedi a számlanyitás hónapjában a számlavezetési csomag havidíját.
Végül az Erste Bank újdonságáról elsősorban azoknak a vállalkozásoknak érdemes tudniuk, melyek importtevékenységgel foglalkoznak. Itt ugyan nincs szó díjcsökkentésről, viszont sokkal gyorsabb vámeljárásról igen. A Vám- és Pénzügyőrséggel az Elektronikus Banki Üzenetkezelő (EBÜK) rendszer elérésére az Erste Bank által kötött szerződés azzal az előnnyel jár, hogy a bank üzleti ügyfelei az interneten keresztül beadott vámátutalásaikról a Vám- és Pénzügyőrség rendszere néhány percen belül (de legfeljebb 1 órán belül) értesül. Vagyis a vámhatóság által kiállított határozat kézhezvételét követően akár azonnal, a helyszínen meg lehet fizetni a vámtartozást, és nincs szükség papír alapú banki igazolás beszerzésére vagy a bankok által a vámhivatalokban biztosított on-line lekérdezésekre sem. Mindössze a VPID-t és a határozatszámot szükséges megadni a vámhatóság javára indított átutalásoknál. A NAV-EBÜK információs szolgáltatásra történő szerződés díjmentes a vállalkozások számára, a megfizetett vámösszegekre pedig annak fél százalékát és 300 forintot kell leszurkolni átutalásonként.
Pénzügyi tranzakciós illeték vs. kártyás vásárlás
A pénzügyi tranzakciós illetéket a törvényalkotó 2015. január 1-től a bankkártyával történő vásárlásokra nézve átalakította. A változást a szakma régóta célszerűnek látta. A korábbi 0,3 százalékos illeték bevezetése általánosságban annak az ügyfelekre történő áthárításával járt, bár éppen ez, a vásárlás volt az a tranzakció, melyben a leginkább kitartottak a nagybankok az ingyenesség mellett. Ugyanakkor a bankszektor által a kártyás vásárlások után befizetett illeték a költségvetés szempontjából marginális állami bevételnek számít, logikus volt tehát a folyamatosan hangoztatott készpénzmentes világ felé ösztönzés újabb lépéseként enyhíteni a feltételeken.
Az enyhítés végül elég felemásra sikerült: a jogalkotó novemberben úgy módosította a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló törvényt, hogy minden bankkártya után, amellyel vásárlás történt az adott naptári évben, 800 forint illetéket kell fizetni évente, amennyiben viszont a bankkártya érintéses fizetésre is alkalmas és volt legalább egy ilyen fizetési művelet is az adott naptári évben, úgy csak 500 forint az éves illeték mértéke. A 800 forintos illeték elsőre nem tűnik soknak, de minden bankkártya után fizetni kell, amelyikkel legalább egy vásárlás is történt az évben, míg a korábbi illetékkel számolva évi 267 ezer forintnyi (havi 22 ezer forintnyi) vásárlás után kellett volna ennyit fizetni. Bár az átlagokkal végzett számítások nem vezetnek pontos eredményre, de az évi 267 ezer forint közel egynegyedével több, mint amennyit 2013-ban az egy kártyás vásárlásra eső átlagérték (7000 Ft) és az egy kártyára eső éves vásárlás (31 db) szorzata adott.
A vállalkozói számlákkal kapcsolatban a fenti illetékváltozást az UniCredit Bank jelentette be először. A december 17-i bejelentés szerint a bank teljes egészében áthárította az ügyfélre a megújított pénzügyi tranzakciós illetéket, ugyanis minden naptári év első tranzakciója után 800 forint, majd a további tranzakciónként 0 forint díjat, illetve - számlacsomagtól függően - ezek 20, illetve 47 forinttal növelt értékét számítja fel a bank. Emellett egyébként megszűnt a bank olcsóbb internetbank díjcsomagjának díjmentessége is, január óta már 500 Ft-ot kell érte fizetni havonta.
Két nap múlva a Budapest Bank, később pedig a CIB Bank, az FHB Bank, az MKB Bank és a Raiffeisen Bank jelentette be, hogy január 1-től megváltoztatja a céges bankkártyás vásárlási díjtételeit. Közülük a CIB Bank, FHB Bank, MKB Bank és Raiffeisen Bank ingyenessé tette a vállalati kártyás vásárlást, a Budapest Bank viszont csak a díj maximális értékét csökkentette 6 ezer forintról 800 forintra, itt tehát akár még többet is fizethetnek majd a vállalkozások, mint amennyi illetéket a bank befizet utánuk.
A K&H Bank szintén ingyenessé tette a kártyás vásárlásokat január 1-től azzal a megkötéssel, hogy minden év januárjának utolsó munkanapján egyszeri 800 forintot számít fel a kártyás vásárlások után, itt is megtörtént tehát az illeték áthárítása. Hasonlóképpen járt el az OTP Bank is, mely a korábbi illetéket évi egyszeri 800 Ft-ra változtatta. Ezt minden év január 20-án az előző évi kártyás vásárlások után számítja fel ezentúl.
Végül a Kinizsi Bank akció keretében tette ingyenessé a bankkártyás vásárlást a 2015-ös félév közepéig, a Mohácsi Takarék Bank pedig teljesen eltörölte a kártyás vásárlás díját.
A többi bank eddig nem jelentett be változást a céges bankkártyás vásárlások után.
