A Fed görgeti maga előtt a kamatemelést, az európai és a japán jegybank folytatja a támogató politikát, és a Magyar Nemzeti Bank is egyértelműen amellett tette le a voksát, hogy minél tovább alacsony szinten tartsa az alapkamatot. Marad tehát az alacsony kamatkörnyezet, ami továbbra is a részvénypiacok felé tereli azokat a befektetőket, akik tényleg keresni akarnak a pénzükkel, azaz az inflációnál nagyobb profitot szeretnének elérni. Mikor érdemes azonban beszállni, vagy éppen eladni részvényeinket? „Bár kétségtelenül vannak olyan időszakok, amikor olyan kedvezőek a részvénypiaci árfolyamok, hogy inkább venni érdemes, míg magas árfolyamok esetén a profitrealizálás célszerű, a valódi, hosszú távú siker titka azonban ennél sokkal egyszerűbb. Hosszú távon éppen azzal érhető el a legmagasabb hozam, ha tartjuk a pozíciónkat, tehát a ki-beszállás helyett folyamatosan jelen vagyunk a tőzsdén” – mondta el Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója.
Az amerikai részvénypiacot képviselő és a hazai megtakarítók által is közkedvelt S&P 500 index eredménye jól mutatja, hogy hosszú távon megtartva részvénybefektetésünket kedvező hozamot realizálhatunk, míg ha ki-be ugrálunk, azzal azt kockáztatjuk, hogy lemaradunk a legjobb napokról. Ennek pedig komoly ára lehet: az elmúlt 25 évben az S&P indexszel éves 9,2 százalékos hozamot lehetett elérni, míg ha csupán a legjobb 30 napot kihagyjuk, a hozam évi 2,7 százalék, tehát közel negyedére zuhan.
„Ennyire azonban mégsem egyszerű a helyzet, hiszen egyáltalán nem mindegy, milyen formában és megtakarításunk mekkora részét helyezzük értékpapírokba. Az első és legfontosabb, hogy mindig csak annyi részvényt tartsunk a portfóliónkban, amennyit a kockázatvállalási hajlandóságunk megenged. Szépek a hosszú távú részvénypiaci hozamok, azonban ha túl sokat tartunk a kockázatos eszközökből, és megijedünk az elkerülhetetlen hullámvölgyek okozta mínuszos időszakoktól, az pánikszerű eladást eredményezhet” – tanácsolja a befektetési tanácsadó.
