Öt pontból áll a magyar tőkepiac kérése, a pénzügyi kormányzattól remélik a támogatást céljaikhoz. Arra ösztönzik a pénzügyminisztert, támogassa a középiskolai pénzügyi oktatás bekerülését a Nemzeti Alaptantervbe, hogy minél szélesebb körben és minél korábban elkezdődhessen az öngondoskodás, a befektetési, valamint a pénzügyi kultúra tudatos oktatása.  A második pont szerint azt akarják támogattatni a tőkepiac szervezetei, hogy bevezessék a hosszú távú befektetési számlát, hogy a tavaly szeptemberben a kamatadó kivetésekor a hosszú távú befektetési instrumentumokba vándorolt lakossági megtakarítások továbbra is ebben a csatornában maradjanak. Kérik a pénzügyminisztert, támogassa azt, hogy a tőzsdére bevezetett befektetési jegyek a részvényekhez hasonlóan legyenek adóztatva, s vizsgálja meg annak a lehetőségét, hogy az ingatlanpiac és a tőkepiac között nagyobb átjárhatóság legyen a lakossági megtakarításokat illetően adózási és illetékfizetési szempontból. Végül: vizsgálja meg, hogy van-e lehetőség a hazai vállalatok tőzsdére lépését a társasági adón keresztül motiválni, ugyanis a tőzsde nagyobb átláthatóságot, komolyabb versenyhelyzetet és így nagyobb társasági adóalapot jelentene a költségvetésnek.

  Igénypontjaikat a magyar tőkepiac szakmai szervezetei április 6-án a fiskális tárca vezetőivel találkozva ismertették. A Piac és Profithoz eljuttatott április 10-i közleményük szerint a párbeszéd részvevője Veres János pénzügyminiszter, Kovács Álmos, szakállamtitkár és Kék Mónika főosztályvezető volt, illetve  a tőkepiaci intézményrendszert Temmel András, a BAMOSZ főtitkára, Cselovszki Róbert, a BSZSZ elnöke, id. Jaksity György, a BSZSZ főtitkára, Lantos Csaba, a KELER elnöke, Dudás György, a KELER vezérigazgatója, Bordás György, a MABISZ elnöke, Trunkó Barnabás, a MABISZ főtitkára és Szalay-Berzeviczy Attila, a Budapesti Értéktőzsde BÉT elnöke, valamint Pál Árpád, a BÉT vezérigazgatója képviselte.

Szalay-Berzeviczy Attila, a BÉT elnöke kiemelte: "A magyar kormánynak végre el kell döntenie, hogy milyen stratégiai szerepet szán a gazdaságpolitikáján belül a tőzsdének. Az elmúlt időszakban a magyar tőkepiac vagy kormányzati hátszélben vagy szélcsendben hajózhatott. Voltak pozitív kísérletek, mint a 2005 szeptemberében Gyurcsány Ferenc által bejelentett tőkepiac-élénkítő csomag, mindazonáltal eddig még soha egyetlen kormány sem dolgozott ki átgondolt tőkepiaci stratégiát - állapította meg Szalay-Berzeviczy. Pedig ma már több mint 6000 milliárd forint hazai megtakarítás sorsáról van szó, és nem mindegy, hogy ez az összeg hol és miként fial. Nem mindegy az sem, hogy ez a jelentős összeg a hazai vállalatokat segíti vagy a külföldieket, és az sem, hogy ezen a lakosság évente 1-2 százalék hozamot nyer vagy 10-20 százalékot."

A tőzsde elnöke és Pál Árpád, a BÉT vezérigazgatója arra kérte a pénzügyminisztert, hogy a kormányzat a még privatizáció előtt álló hazai vállalatok esetében (Magyar Villamos Művek Zrt., Állami Autópálya Kezelő Zrt., MÁV Cargo Zrt., Magyar Posta Zrt., Szerencsejáték Zrt.), továbbá a hosszabb távon állami tulajdonban maradó társaságoknál is fontolja meg a tőzsdére való bevezetés lehetőségét. A tőzsdén keresztüli részleges vagy teljes privatizáció több nemzetgazdasági érdeket is szolgál, ugyanis nemcsak jelentősebb költségvetési bevételt jelent hosszabb távon, hanem erősíti a hazai tőkepiacot, ideköti Magyarországhoz a hazai megtakarításokat és végül, de nem utolsó sorban esélyt ad arra, hogy a Molhoz, az OTP Bankhoz és a Richter Gedeonhoz hasonlóan független, nemzeti jellegüket megtartó és regionális szinten is jelentős cégek formálódjanak. A tőzsde vezetői emlékeztettek a többlépcsős privatizáció előnyeire is, hiszen a magyar állam a töredékét kapta volna csupán a Mol Nyrt.-ért, ha azt a kormányzat annak idején egyben, az első privatizációs körben szakmai befektetőknek értékesítette volna. Ezen túlmenően, a részleges tőzsdei értékesítés lehe­tő­ségét azoknál a társaságoknál is érdemes megfontolni, amelyek hosszabb távon állami tulajdonban maradnak. A részleges értékesítéssel ugyanis növekedne a cégek átláthatósága, erősítve ezzel is azok hatékonyabb működését. 

A találkozón résztvevő szakemberek egybehangzó véleménye szerint a magyar tőkepiac az egyik fő nyertese volt Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozásának. Azonban az továbbra is nyitott kérdés, hogy az idén novemberben életbe lépő, az unió pénzügyi piacainak szabályozását egységesítő EU direktíva, a MIFID miként befolyásolja a magyar tőzsde helyzetét és a többi hazai piaci szereplő jövőjét. Éppen ezért sok múlik azon, hogy a Pénzügyminisztérium miként illeszti majd be a brüsszeli direktíva előírásait a hazai jogszabályi környezetbe. Cselovszki Róbert, a BSZSZ elnöke felhívta a találkozó résztvevőinek a figyelmét arra, hogy az önmérsékletnek igen fontos szerepet kell betöltenie a MIFID-del kapcsolatos törvényalkotási folyamatban. A direktívában megfogalmazott elveket nem szigorúbban és nem hangsúlyosabban, hanem az elvártnak megfelelő módon kell megjeleníteni a törvényben, hiszen, ha nem így történik, azzal a magyar tőkepiac szereplői komoly versenyhátrányba kerülhetnek majd. A találkozó résztvevői szorgalmazták, hogy a sürgető novemberi határidő miatt minél hamarabb egyeztetésre van szükség a készülő törvénytervezet részleteiről és ebben, ahogy eddig is, a minisztériumnak minden szakmai segítséget megadnak.