A parlamenti vita végső fázisa szinte már megváltoztathatatlan helyzetet jelent abból a szempontból, hogy a gyógyszergyárakat érintő rendkívüli sarcokról is megszületnek a döntések. A patikaszereknél a termelői árak utáni támogatáshoz mérten vetnek ki speciális adót a vállalatokra, a mértékek, attól is függnek, hogy a patikákban érvényre juttatott támogatások 100 százalékosak-e, avagy 90, 70, 50 százalékosak? Normál esetben a Richternél - és más hazai gyártóknál - a nagy tömeget jelentő generikus készítményeknél 7 százalék nyereség képződik. Amennyiben a tervezett szabályozás érvénybe lép, akkor a patikákban rendszerint 90 százalékos ártámogatással értékesített szerek a gyártóvállalatoknál nem 7 százalék nyereség keletkezik, hanem veszteség. A számítások szerint a termelőkre így kivetett adó mintegy 20 milliárd forint befizetésnek felel meg, illetve e vállalatok 10 milliárd forint veszteséget eleve elkönyvelhetnek.
Jelenleg a gyógyszerkassza 320 milliárd forint lenne, de 400 milliárd lesz az idei e célú költségvetési kiadás. E két adatnál és valamennyi arra ható tényezőnél a szabályozás kizárólag az állam kezében van, vagyis abszurditás, hogy a folyamatokra semmilyen módon nem ható gyártó cégekre hárítják a túllépés finanszírozását. A kormányzat pedig úgy akarja kezelni a 80 milliárdos többletkiáramlást, hogy a termelői ártámogatásokból beszed 35 milliárdot, 10 milliárdot az orvos-látogatások utáni egyszeri adóztatásból, s még 35-40 milliárdot olyan intézkedésekkel, amilyeneket a gyógyszergyártó cégeknél most még nem ismernek. A Richterre "lebontott" számok: a támogatások alapján kivetni szánt speciális adó 3,3 milliárd forintot jelent, 0,7 milliárdot pedig az orvos-látogatási sarca tesz ki. Ezt a 4 milliárdot "egészíti ki" a vállalatokra áltatában igaz szolidaritási adó, a Richter esetében további 3 milliárd. Bogsch Erik e 7 milliárdhoz még hozzáadandónak tartja az egyelőre nem számszerűsíthető energiadrágulást, s az infláció okozta problémákat.
Ha a Richterből - melyben 25 százalékkal az állam változatlanul tulajdonos - ilyen mértékben folyik a nyereség kivonása, akkor a számítások szerint évi 30 milliárddal csökken az állami vagyon. Ez pedig legfőképp azért indokolatlan, mert a gyógyszerkassza nem a Richter készítményei miatt "száll el". Miközben más, multinacionáis gyógyszercégek továbbra is komoly nyereséget érnek el. Azért, mert míg a generikus szereken csupán 7 százalék nyereség keletkezett eddig, az eredeti gyógyszereken viszont 40 százalék. Az új elvonás-politika azonban fűnyírószerűen fog működik, s az előbbi termékeket előállítók ellehetetlenülnek a magyar piacon. A Richter, az Egis, a Teva, a Sanofi - a hozzáadott értéket termelő vállalatok - amúgy is súlyos összegeket kitevő közterheket, mintegy 57 milliárd forintot fizetnek be a büdzsének "normál menetben". Az Egis esetében a most várható új elvonással elviszik a teljes kutatási költséget. A Richternél a kutatás-fejlesztési költségnek az egyharmada az új sarc, de ez is annyi pénzt jelent, amennyiből fedezik az egyik legnagyobb esedékes beruházásukat. A Richter - főleg, mert a "célirányos" elvonásokat nemcsak egy évre tervezi a kormányzat - javaslatokkal is előállt, eddig teljesen eredménytelenül. Azt kérték például a kormányzattól, hogy a vállalatok a kutatás-fejesztési kiadásaik arányában levonhassanak a befizetendő speciális közterhekből. De egyébként sem új, hogy a hazai gyógyszergyártók figyelmeztették a kormányzatokat a közelgő problémákra, melyek a rossz támogatási rendszerből nyilvánvaló módon következtek. Most sem tartja valószínűnek Bogsch Erik, hogy bárki is meghallaná azt, hogy a magasabb nyereségtartalmú készítményeken keletkező haszonból lehet kisebb fájdalmak árán levonni a magasabb közterhet, illetve számolni kell azzal, hogy az eredeti elképzelések valóra váltásával a termékstruktúra is megváltozik, a drágábbak veszik át az olcsóbb készítmények helyét, hiszen az utóbbiak gyártói ellehetetlenülnek.
Ezek után groteszk dolog ismertetni, milyen is a tőzsdecég első háromnegyed évi gazdálkodásának adatsora, de a vezérigazgató a kötelező nyilvánossággal kötelezően élt ezúttal is. Az év kilenc hónapjában elért konszolidált árbevétel 158 milliárd forintot ért el, s ez 26,8 százalékos növekedést jelent a bázishoz képest. Mindez azt is jelenti, hogy nem csupán a külföldi leányvállalatok pozíciói javultak, hanem a vállalat egészének is jobbak lettek az értékesítési lehetőségei. A FAK-országokban - elsősorban Oroszországban - bővülhetett a Richter forgalma, a 35 százalékos növekmény azért is értékes, mert több kulcstermék esetében a közgyógy-ellátási szisztéma átalakítása piacvesztéssel járt és jár jövőre is. A régi uniós országokban a német eladásoknál a generikus készítmények lettek keresettebbek, Franciaországban főleg a fogamzásgátló talált nagyobb vevőkörre. Az USA esetében is javult az eladási statisztika, igaz, a korábbi csökkenések miatt most alacsonyabb bázishoz lehet mérni a pozitív változást.
