A régi magyar jog is ismerte az egyszerű - sommás - pereket, az EU szabályai szerint a 2 ezer eurónál (mintegy félmillió forint) nem nagyobb követeléseket lehet így intézni. A törvényjavaslat 1 millió forintban húzza meg a határt, így az évente induló perek 60-65 százaléka tartozhat ebbe a kategóriába. Ezeket a pereket a keresetlevél beérkezésétől számítva 60 napon belül kell kitűzni tárgyalásra, és lehetőleg egy tárgyaláson le is kell zárni. Ehhez számos technikát vonultat fel a javaslat. Például a feleknek magukkal kell hozniuk a tanúikat, és ha az egyik fél nem jelenik meg, a bíró a rendelkezésére álló információk alapján is dönthet. A javaslat indoklása kiemeli, hogy különösen a kifizetetlen számlákkal kapcsolatos perek tartoznak majd a gyorsított eljárás alá.
Az elmúlt évben közel 25 százalékkal nőtt annak a valószínűsége, hogy a cégek fizetésképtelenné válnak, így 2007-ben a vállalkozások 3,8 százaléka nem tudta teljesíteni kötelezettségeit, de vannak egyes iparágak, amelyek csődrátája megközelítette a 6-7 százalékot.
A számla-követelések másik része ma is fizetési meghagyással rendeződik. Ekkor a bíróság egy blankettát tölt ki, és annak megküldésével szólítja fel az adóst fizetésre. A javaslat előírja, hogy az "intelligens" blankettát az internetről lehessen letölteni (akár az adóbevallást). A kitöltő program olyan lesz, hogy a késedelmi kamatot - a Ptk. szerinti aktuális kamatlábbal - azonnal kiszámítja. A bírósághoz elektronikusan beküldött fizetési meghagyást pedig egy szoftver dolgozza fel (Nyugat-Európa több országában már működik ilyen rendszer).
Jelenleg hosszítja és drágítja a pereket a külföldi fél részére történő iratkézbesítés. Ezért a javaslat szerint a külföldinek magyar kézbesítési megbízottat kell kijelölnie (a cégeljárásban ez most is kötelező). Amennyiben ezt elmulasztja, akkor a bíróság az iratot kifüggeszti a hirdetőtáblájára, és ezzel megtörténik a kézbesítés.
A perek számának csökkentését leginkább a megelőző eljárás szolgálja. A 2002. óta törvény által szabályozott közvetítői eljárás (mediáció) eddig is komoly eredményt hozott. A Pro Mediare Egyesület felmérést végzett az ezt a szolgáltatást igénybe vettek körében. A honlapján közzé tett eredmény: a cégek közti konfliktusok 76 százaléka rendezhető ezzel az eljárással. Az USA-ban a közvetítői eljárások 80 százaléka sikeres.#page#
Nagyobb szerep a mediátornak
A javaslat kimondja, hogy gazdasági pert csak úgy lehet indítani, ha a felek a keresetlevélhez csatolják a mediációs eljárásról szóló igazolást, vagy pedig a jegyzőkönyvet arról, hogy megkísérelték - egymás közt - megoldani az ügyet, de (az eltérő vélemények miatt) az nem sikerült. A folyó per is szüneteltethető, ha a felek közvetítői eljárással próbálják rendezni konfliktusukat.
A közvetítői eljáráshoz az is kedvet csinálhat az ügyfeleknek, hogy a mediátornak fizetett díj - ha mégsem sikerül az eljárás - 50 ezer forintig levonható a későbbi per illetékéből. Az 50 ezer forint a jelenlegi gyakorlatban a maximális díj, az átlag 20 ezer forint körül van. Miután a mediátorok általában evásan adóznak, így évi 300 sikertelen közvetítéssel számolva, 1,5 millió forint bevételhez jut az állam, míg az illeték kiesés 6 millió forintra tehető.
A Magyar Bírósági Végrehajtó Kamarát arra kötelezi a javaslat, hogy teremtsék meg az elektronikus árverési rendszert. Az ingatlan árverés így szélesebb licitálói körben folyhat, rendezettebb lesz, és várhatóan emelkednek az árak. Ide csatornázzák be a jelzálogjogosultak (rendszerint bankok) által kezdeményezett árverést is. Ekkor az alsó limit árat a felek határozzák meg. Lakás árverezésekor a lakó további 3 hónapig bent maradhat a lakásban.
Elektronikus nyilvántartás
A Magyar Országos Közjegyzői kamarának pedig a határozatlan idejű meghatalmazásokról kell elektronikus nyilvántartást létrehoznia. Egy-egy szerződés megkötése előtt így a felek ebből ellenőrizhetik azt, hogy aki velük szemben ül, jogosult-e az adott cég nevében eljárni. A perbeli képviselők is fent lesznek a folyamatosan frissített listán.
A megyei bíróságok előtt induló gazdasági pereknél (itt a követelés 5 millió forint feletti) kötelező lesz a jogi személyiségű cégeknél az ügyvédi képviselet. Ezt csak úgy lehet "megúszni", ha a cégnek van jogi szakvizsgával rendelkező képviselője, ő ugyanis jogosult a társaságot bíróság előtt képviselni. (A képviselő neve külön adatként szerepel a cégjegyzékben.) A szakszerű képviselet szintén gyorsítja a pereket.
A javaslat kitér a bírósági munka nyilvánosságára is, amely elsősorban a sajtót érinti. A tárgyaláson a bírákról és a jegyzőkönyvvezetőről, továbbá a jelen lévő közszereplőkről - ha az a tárgyalás rendjét nem zavarja - szabadon készíthető képfelvétel (nem kell engedélyt kérni a tárgyalást vezető bírótól). Mások csak akkor jelenhetnek meg a képen, ha ahhoz hozzájárultak. Fő szabály szerint az anonimizált ítéleteket bárki megtekintheti, és azokról másolatot készíthet. Kivétel, ha törvény által védett titkot tartalmaz, illetve nem nyilvános a határozatnak az a része, amely a zárt tárgyaláson történtekre utal.
