A bizonytalan gazdasági környezet és a beszűkült finanszírozási lehetőségek erőteljesen visszavetette a vállalati összeolvadások és felvásárlások piacát (Mergers & Acquisitions - M&A): a tavalyi erőteljes növekedés után, az idén az üzletek számának csökkenése jellemző egész Európára, de különösen Magyarországra, ahol az esztendő eddig eltelt részében negyedével esett vissza a létrejött tranzakciók száma. A kitörési pontot a Niveus Consulting Group szakértői a kis- és középvállalati szegmensben látják.
Magyar Péter lenne jobb a gödörben lévő magyar gazdaságnak vagy Orbán Viktor?
Nem lesz baj abból, hogy a nyugdíjmegtakarításokat ingatlancélra is el lehet költeni?
Online Klasszis Klub élőben Felcsuti Péterrel!
A tavalyi növekedést követően a bejelentett és lezárt tranzakciók számát és értékét tekintve jelentős visszaesést mutat az M&A piac úgy Magyarországon, mint az Európai Unióban valamint a Közép-kelet európai régióban. A rendelkezésre álló adatok alapján a legnagyobb csökkenés Magyarországon figyelhető meg; ebben az évben eddig 32 ügylet zárult le, amely az egy évvel korábbi 42 tranzakcióhoz képest közel 25 százalékos csökkenést jelent.
Csak Törökország pörög a régióban
Az Ernst & Young 2012. második félévi M&A felmérése szerint a közép- és délkelet-európai régióban (Bulgária, Horvátország, Csehország, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Szerbia és Törökország) január-június között 546 ügyletet zártak le, amely 11 százalékos tranzakciószám visszaesés jelent egy év alatt. Az M&A piac becsült mérete harmadával csökkent a régióban.
A visszaesés Törökországot érintette a legkevésbé, aho 136 tranzakciót zártak. Itt született a legnagyobb értékű üzlet is: az orosz Sberbank, 3,53 milliárd dollárért vásárolta fel a Dexia törökországi érdekeltségébe tartozó Denizbankot.
Az M&A piac irányultságát tekintve, az esztendő első felében többségben maradtak a belföldi tranzakciók a régióban, miközben gyakorlatilag megszűntek a Magyarországról és Romániából külföldre irányuló felvásárlások. Az összes lezárt ügylet 84 százaléka még mindig a stratégiai befektetőkhöz volt köthető, szemben a pénzügyi befektetők 16 százalékával. (Magyarországon kiemelkedően magas (egyharmad) volt a pénzügyi befektetők által lezárt ügyletek aránya, az első Jeremie program közeledő lezárásával összefüggésben.
A tranzakciók számát tekintve a régióban még mindig a feldolgozóipar (13%) a legaktívabb célágazat, a szolgáltató, illetve az energia- és bányászati szektor előtt. A tranzakciók átlagos értékét vizsgálva az energia és bányászat, illetve az élelmiszeripari szektort megelőzve a banki- és pénzügyi szolgáltatások vezetnek.
Magyarországon a legnépszerűbb befektetési célpont a telekommunikációs és média szektor bizonyult, ami az összes tranzakció 24 százalékát tette ki szemben a 2011 első felében tapasztalt 15 százalékkal. A második legvonzóbb befektetési célpont a feldolgozóipar (11%), illetve a szolgáltató szektor (11%) volt.
A visszaesés az Európai Unióban és a Közép-kelet európai régióban egyaránt 5 százalék körül alakul.
A nagyobb tranzakciók váratnak magukra
„A piac szűkülésének főbb okai a jelenlegi bizonytalan gazdasági környezet, a beszűkült banki finanszírozási lehetőségek és a kedvezőbb adásvételei alkalomra és piaci kilátásokra váró tulajdonosok és befektetők lehetnek.” – kommentálta a M&A piacon tapasztalt visszaesést Sipeki Péter, a Niveus Consulting Group M&A üzletágának vezetője. Bár a visszaesés jelentős, nem érinti a piac valamennyi szereplőjét.
„A hazai M&A piac a kis-és középvállalati szegmensben viszonylag aktívnak tekinthető egyrészt a Jeremie Kockázati Tőke Program keretein belül elkülönített közel 90 milliárd forint tőkének köszönhetően, másrészt pedig azért, mert a banki finanszírozási hajlandóság visszaszorulása is arra kényszeríti a befektetőket, hogy saját forrásból finanszírozzák ügyeleteiket, így a nagyobb tranzakciók váratnak magukra.” – tette hozzá Sipeki Péter.
Jeremie programok
A Jeremie I. Kockázati Tőke Program a résztvevő alapokon keresztül az innovatív, átgondolt üzleti tervvel és elkötelezett menedzsmenttel rendelkező 5 évnél nem régebbi alapítású, 1,5 milliárd forintot meg nem haladó forgalmú korai és növekedési szakaszban lévő vállalkozások számára biztosít forrásokat. A nyolc kockázati tőkealap a Start Garancia Zrt. becslése szerint 2012. június 30-áig a 54 befektetést valósított meg magyarországi vállalkozásokban.
Jeremie II. Programban a kritériumok magvető cégeknél 3 év és 200 millió forint, növekedési szakaszban lévő cégek esetében pedig 5 év és 5 milliárd forint.
Van, amiben jól állunk
Kockázati tőke befektetések tekintetében hazánk kiemelkedően jól teljesít a többi uniós tagországhoz képest. Az EVCA (European Private Equity and Venture Capital Association) nyilvánosságra hozott adatai szerint a 0,04 százalékos GDP-arányos tőkebefektetés alapján Magyarország az EU tagországok között a 6. helyen áll, annak ellenére, hogy az első Jeremie program keretében az alapok által elnyert és átlagosan 30 százalék magántőkével kiegészített 48 milliárd forintnyi rendelkezésre álló összeg - részben az alapok késedelmes indulása miatt - egyelőre csak 30-35 százalékban került kihelyezésre.
A kihelyezések célterületét főként az informatikai és technológiai cégek, - amelyek az M&A tranzakciók jelentős részét is meghatározzák - valamint média, telekommunikációs, kereskedelemi, feldolgozóipari és biotechnológiai iparágakban szereplő kis-és középvállalatok alkotják.
Az elkövetkező időszakban várhatóan a Jeremie I. program befektetéseiből való kiszállások, a még rendelkezésre álló 34 milliárd forintnyi tőke - amelyből közel 22 milliárd forintot 2013 év végéig be kell fektetni - valamint a Jeremie II. indulásával elérhetővé váló 28,5 milliárd forint (magánforrással együtt közel 41 milliárd forint) lesznek a hazai kis-és középvállalati tranzakciós piac fő mozgatórugói.
