A vagyonbiztosítások jellemzően év elején esedékes fordulónapja körül elsősorban a vagyontárgyakban bekövetkezett változások indokolják a szerződésváltozásokat. A kibővült vagy lecsökkent vagyoni kör, az egyes kockázatokra vonatkozó kártérítési limitek módosulása miatt mindenképpen indokolt a biztosítási fedezet felülvizsgálata az évfordulót megelőzően.

A vállalkozások egy káresemény bekövetkezése után alapvetően két forrásból tudják finanszírozni a kár előtti állapot helyreállítását: vagy utólagos - jellemzően hitel - finanszírozást választanak, vagy előre gondoskodnak a szükséges pénzügyi források rendelkezésre állásáról egy biztosítással.

A jelenlegi gazdasági helyzetben az Union Biztosító szakértője szerint a stabilan működő társaságoknál egyre inkább a második megoldás kerül előtérbe: a cégek a vállalati kockázatkezelés egyik eszközeként tekintenek vagyonbiztosításukra.

– Egy átlagos magyar vállalkozás számára tőkehelyzete miatt nehézséget jelentene előteremteni a vagyontárgyak, vagy az elszenvedett károk pótlásának pénzügyi keretét, ezért a biztosítással inkább csökkenteni igyekszik a kockázatot – értékel Tóth István igazgatósági tag.

Bár a legtöbb cég spórolni kényszerül, ma minden korábbinál nagyobb a lehetőség arra, hogy a vállalkozások ne a fedezetük kárára csökkentsék biztosítási költségeiket. A legolcsóbb elérhető módozatok 21 százalékkal, miközben a legmagasabb díjak mértéke közel 40 százalékkal csökkent.

– Az árkülönbség a legalacsonyabb és legmagasabb díjak között 6-ról 3,2 millió forintra zsugorodott – hangsúlyozta Papp Lajos, a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) elnöke egy májusi felmérés kapcsán.

Egyénre szabva

A vállalati biztosítások egyes elemei állandónak mondhatók, míg például a munkáltatói felelősségbiztosítást már csak egy szűkebb kör kezeli prioritásként.

A vállalatok az egyénre szabott megoldást igénylik, akár külső szakembert is bevonva a valós kockázatok feltárásához. Számos esetben a vállalkozás által használt ingatlan tulajdonjoga nem a biztosítotté, miközben az ingatlan felújítására, berendezésére, speciális kialakítására a cég költött, ezért erre érdemes biztosítást kötnie. Biztosítható például az ügyfél szabadban vagy pincében tárolt árukészlete, és a vállalat felelőssége kiterjedhet a bérmunkára, munkaerő-kölcsönzésre is, ha ez a szerződő társaság számára fontos kockázatok közé tartozik.

Bár az utóbbi években keresettebbé vált, ám a hazai vállalatok még mindig csak kisebb hányada rendelkezik üzemszünet-biztosítással, amely pedig a vagyonbiztosítás egyik fontos kiegészítő eleme lehet. Ez a konstrukció lényegében a káreseményből eredő közvetlen dologi károk okozta veszteségek fedezésén túl a pénzügyi veszteségek fedezésére képes; így a kárból következő addicionális költségekért, az elmaradt nyereségért is helytállhat. Főként termelő cégeknél van nagy értéke, ahol az e körbe tartozó, a dologi károkat általában nagyságrendekkel meghaladó tételek költségeit képes a biztosítás téríteni, és a társaság az üzletmenetet mielőbb a káresemény előtti színvonalra fel tudja hozni.

A vállalatok számára a termelő munka helyreállításáig kieső bevételek és keletkező költségek kezelése jelenti a legnagyobb problémát, ami akár ellehetetlenítheti a cég működését.