A Scale Research 2009 tavaszán, immár harmadik alkalommal végezte el a mintegy 1500 banki ügyfél megkérdezésén alapuló Bankindex kutatását. A bank- és termékválasztási, valamint termékhasználati szokások megismerését is célzó kutatás legfrissebb adatai ezúttal a bankok által forgalmazott hitelkártyák használatát vizsgálták. A magyar lakosság mintegy 11%-a használja a banki forrásokat hitelkártya formájában. Egy év alatt a hitelkártya tulajdonosok között markáns emelkedés figyelhető meg - majdnem 2%-os emelkedéssel - az 50 és 65 év közöttiek körében. Szintén jelentős a növekedés a középfokú (2%) és a felsőfokú (3%) végzettséggel rendelkezők körében. Ez a tendencia megfelel annak a természetes fejlődési folyamatnak, hogy a fiatalabb, jól kereső elsődleges célcsoportot követően a jól szituált idősebbek is hitelkártya-használókká válnak.
130 ezres jövedelem alatt kevesebb lett a kártya
„A jövedelmi adatok alapján összeállított idősoros adatok már különbségekről is tanúskodnak." - mondta Kovács Lívia, a Scale Research kutatója. „Az 50-130 ezer Ft havi nettó háztartási jövedelemmel rendelkező hitelkártya birtokos ügyfelek aránya 2-3%-al csökkent, miközben 3 %-kal emelkedett azoknak a kártya-tulajdonosoknak az aránya, akik háztartásában a havi nettó jövedelem 260 és 300 ezer Ft között mozog, és 2%-kal, akiknél ez meghaladja a 300 ezer forintot."
A hitelkártyával rendelkezők 61%-a rendelkezik valamilyen hitellel, amely 20%-uk esetében személyi hitelt, 16%-uk esetében pedig áruvásárlási hitelt jelent. A hitelkártya tulajdonosok általában 20 ezer Ft alatti összegű hiteltörlesztést fizetnek havonta a bankoknak, miközben jövedelmük 15-50%-át költik élelmiszerre. „Joggal feltételezhetjük tehát, hogy a nehezebb időkben az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezők esetében „alvóvá" válnak a hitelkártyák." - mondta Kovács Lívia.
Ami a földrajzi megoszlást illeti, itt találhatóak a legmarkánsabb változások. A hitelkártyával rendelkezők száma leginkább a Dél-alföldi (8%), a Dél-dunántúli (6%), valamint a Közép-magyarországi (6%) régióban emelkedett, miközben a korábban viszonylag magasabb hitelkártya állományú Észak-alföldi régióban 10 %-os csökkenés tapasztalható a tavalyi adatokhoz képest.
Citibank, Budapest Bank és CIB
A banki kapcsolattal rendelkezők döntéseit vizsgálva az tapasztalható, hogy a hitelkártya igénylés legtöbbször a már velük korábban is valamilyen kapcsolatban álló banknál valósul meg. A hitelkártyával rendelkezők 60%-a úgy nyilatkozott, hogy bankjának megfelelő időben történő ajánlata alapján döntött a hitelkártya igénylés mellett, és csupán 15%-uk kereste meg proaktívan a bankját hitelkártya igényével. A megkérdezetteknek azonban csak 20%-a tájékozódott egyszerre több bank hitelkártya ajánlatáról is mielőtt meghozta volna végső döntését. „Valószínűleg a kezdeményező banki magatartás, az aktív eladási és keresztértékesítési tevékenység köszön vissza abban, hogy egyes bankok esetében jelentősen magasabb a hitelkártya használók aránya" - mondta Galla Krisztina, a Scale Research kutatási vezetője. „A hitelkártya ellátottságot vizsgálva - a kutatásban részt vevők bankkapcsolati és termékhasználati arányait figyelembe véve - a Citi, a Budapest, a CIB és a Raiffeisen Bank jár az élen."
Az igénylés során, illetve a használat alatt kapott tájékoztatással kapcsolatban összességében az ügyfelek elégedettek voltak, 78%-uk úgy vélte, teljes körű tájékoztatásban részesült az ügyintézés alatt. Jelentős elégedetlenség mutatkozott azonban a költségekkel kapcsolatban: a hitelkártya tulajdonosok 48%-a szerint a termékkel kapcsolatos díjak és jutalékok nem a korábbi tájékoztatásnak megfelelően alakultak. „A kellemetlen meglepetések egy része abból adódik, hogy az ügyfelek jelentős része nem tudja, hogy a hitelkártyáról történő készpénzfelvétel jóval drágább, mint a hagyományos folyószámláról történő felvétel. Többek között ez is oka annak, hogy az ügyfelek végső soron nem igazán tudják, mennyibe is kerül nekik a hitelkártya-használat." - véli Galla Krisztina.
A hitelkártya tulajdonosok általában a váratlan nagyobb kiadások fedezésére igényelték a terméket, ez egyfajta biztonsági fedezetet, tartalékot jelent számukra. Csupán 21%-uk fizet kártyájával belföldi vásárlás során, míg a hitelkeretet átlagosan havonta három alkalommal veszi igénybe.
