Március végén 24 ezer cégnek volt késedelmes hitele, míg egy évvel korábban 18 ezernek. A teljes vállalati késedelmes állomány aránya elérte a 4 százalékot, míg egy éve még 2,5 százalék alatt volt. A késedelmes vállalati állomány az első negyedévben az egy évvel korábbi 432 milliárd forintról 758 milliárdra hízott. Ebben szerepe volt az árfolyam hatásának is, de a problémás portfólió több mint fele forint alapú, vagyis a növekmény valós romlás következménye.

A késedelmek minden lejárati kategóriában jelentősen nőttek. Az új késedelmek (30-90 nap) volumene nem emelkedett márciusban, de az itt megjelenő 170 milliárdos állomány igen magas. A problémás forint alapú hitelek részaránya az egy évvel ezelőtti több mint 60 százalékról fokozatosan 50 százalék körülire csökkent. A problémás devizahitelek súlyának növekedése összefügg az árfolyamváltozás okozta átértékeléssel, de a forint gyengülése és a devizahitelek kamatemelése szintén hozzájárulhat a portfólió romlásához - állapítja meg a hírlevél. A képet a BISZ szerint árnyalja, hogy a problémás portfólió forint-deviza aránya szinkronban van a teljes (jól teljesítő) portfólióéval, vagyis a devizahitelek viselkedése eddig jól ellenállt a megnövekedett kockázatnak.

A mélypont előtt a lakosság

A lakossági rendszerben tárolt mulasztásokat tekintve a korábbi trendek folytatódtak. Az összes mulasztás száma 2009 első negyedévében átlépte az 1 milliót. Az élő mulasztások száma 740 ezer, ami nagyjából 50 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. A növekedés dinamikája nem lassul, a hazai bankszektor e vonatkozásban még előtte áll a mélypontnak - állapítja meg a BISZ.

Az új mulasztások száma magas szinten stabilizálódott az utóbbi év során: havi szinten 20-30 ezer, negyedéves szinten pedig 75-95 ezer közötti sávban mozgott. A KHR-ben 655 ezer főt tartanak nyilván, akik átlagosan 1,6 mulasztással rendelkeznek. A nyilvántartott mulasztók száma az utóbbi 12 hónapban közel 140 ezerrel emelkedett.