Egy újabb terület, ahol veszíthetnek a cégek 2012-ben

Tavasszal a Nemzeti Reform Programban a kormányzat meghirdette, hogy 2020-ra a hazai K+F ráfordítás eléri a GDP 1,8 százalékát. Az ambiciózus célkitűzés gyakorlatilag – feltételezve a GDP növekedését – az évek óta a GDP 1 százaléka körüli szinten mozgó hazai K+F ráfordítás közel duplája, ám még így is messze elmarad a GDP 3 százalékától, amely az EU szerint az ideális arány lenne.

A vállalati K+F ráfordításoknak dinamikus növekedése nélkül azonban Dr. Márkus Csaba, a Deloitte Zrt. Kutatás-fejlesztési és Állami támogatások üzletágának igazgatója szerint az 1,8 százalék sem kivitelezhető. Az eddig ismertté vált, 2012-re tervezett adótörvény-javaslatok tükrében egyelőre azonban nem egyértelmű, hogy a K+F adókedvezmények rendszerének átalakítása rövid távon támogatni fogja-e ezeket a célkitűzéseket. (Régóta küzd Európa a leginnovatívabb kontinens címért, de az Egyesült Államok és Ázsia évek óta verhetetlennek tűnik e téren.)

Kevés és nem hatékony

A 2012-re tervezett módosítások szerint viszont eltűnik a K+F adókedvezmények egy része: a K+F tevékenység közvetlen költsége 2012-től nem csökkenti az innovációs járulékot, továbbá a K+F tevékenység bérköltsége és a szoftverfejlesztők alkalmazására tekintettel elszámolt bérköltség 10 százaléka nem vehető majd figyelembe társasági adókedvezményként.

Dr. Vadász István, aki korábban a Piac & Profitnak azt nyilatkozta, hogy az ország közepesre vizsgázott K+F-ből, nem az elköltött összeg mértékét tartotta a legnagyobb problémának.

Lesz-e nekünk Nokiánk?

Utoljára a Rubik Kocka rázta meg a világot, azóta nem született ilyen hatású magyar találmány – mondta a Piac & Profit 2010 májusi számában Dr. Vadász István. Szerinte minden országnak a saját útját kell járnia. Ahhoz, hogy az uniós rangsor 22. helyéről előrébb léphessünk, nem feltétlenül van szükség Nokia típusú innovációra, de mindenképpen korszerűsíteni kell a támogatási és pályázati rendszerünket, valamint továbbfejleszteni a jó struktúrákat, például a regionális innovációs központokat. A ráfordítások mennyiségének növekedése nemzetgazdasági, egyben politikai döntést igénylő kérdés, ugyanakkor a források hatékonyabb felhasználása nem feltétlenül függ össze azok jelentős bővülésével.

– Ha a GDP egy százalékát elérő összeget hatékonyabban költenénk el, több eredményt, sikert hozhatna, még ha abszolút értelemben a ráfordítások nem is nőnének – hangsúlyozta a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal akkori elnökhelyetteseként a szakember 2010 májusában.

Szerinte, ha a tapasztalatokat felhasználva sikerül modernizálni a támogatási rendszert, a rendelkezésre álló források jobban hasznosulhatnának. A hazai támogatáspolitika hiányosságaként a szakember például utalt arra, hogy az nem ösztönzi a „visszafordulást” akkor sem, ha egy projektről bebizonyosodott, hogy nem érdemes végigvinni. Pedig ha az ilyen projektekre szánt ráfordítások visszakerülnének az innovációs alapba, gyakorlatilag pótlólagos forrás keletkezne újabb, még sikerrel kecsegtető kutatási projektek finanszírozásához. Így nőne a költések hatékonysága anélkül, hogy valójában nagyobb összeget fordítana az ország K+F-re.

Egyes indikátorok, az hogy a kutatás eredményezett-e versenyképes piaci terméket vagy szolgáltatást, vagy, hogy hány új munkahely jött létre, egzakt módon mérhetőek. A hatások többsége a források felhasználását követően, késleltetten jelentkezik, sokszor nem direkt módon. A fejlesztések indirekt pozitív hozamáról, például az innováció társadalmi hatásáról kevés szó esik itthon, mutatott rá egy újabb hiányosságra Vadász István. (Utak, hidak rézsűjének erózióját gátló, papír alapú panelt dolgoztak ki uniós támogatással magyar szakemberek.)

Pozitívumok

A 2012-re tervezett módosítások között vannak egyértelműen pozitív irányba mutató változtatások is. Az eddig különböző törvényekben megtalálható K+F definíciókat az adótörvény-módosítások egyetlen törvényben, a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló (2004. évi CXXXIV.) törvényben vonják össze. Ezzel párhuzamosan az újonnan definiált K+F szabályok néhány esetben bővebbek lesznek a jelenlegieknél, így például K+F-nek (azon belül kísérleti fejlesztésnek) minősülhet a kereskedelmi felhasználásig nem jutó prototípus elkészítése is.

A törvényjavaslat definiálja továbbá a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységet is, amely a társasági adóban alapjául szolgálhat az adózás előtti eredmény csökkentésének. Ennek értelmében saját tevékenységi körben végzett K+F-nek minősül az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, ha annak eredményét az adózó hasznosítja, illetve az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más adózó megrendelésére teljesít. Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenységnek minősülhet továbbá a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös K+F tevékenység keretében egymás között megosztva végzett K+F tevékenység is.

Pozitív irányba hathat az is, hogy a nehezen megítélhető tevékenységek K+F jellegének meghatározására a törvényjavaslat egy olyan „hivatalos” minősítési rendszert vezetne be, amelynek megállapításai az adóhatóságot is köthetik, nagyobb kiszámíthatóságot és jobb tervezhetőséget nyújtva ezzel a cégeknek. A minősítéssel összefüggő eljárás részletszabályai sajnos még nem ismertek, annyi viszont bizonyos, hogy a NAV egy ellenőrzés során a K+F témakörben megkeresheti a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szakértő intézményt. Fontos továbbá, hogy a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítését is igénylő feltételes adómegállapítás iránti kérelem esetén a cégeknek csatolniuk kell majd a kutatás-fejlesztési tevékenység minősítésével összefüggő eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező hatóság előzetes minősítést tartalmazó határozatának másolati példányát. (1 liter üzemanyaggal akár a Budapest-Párizs távot is meg lehet tenni.)

Lesz-e több pénz az EU-tól?

Fontos változás lehet az is, hogy a törvényekből kikerül az OECD országokban általánosan elfogadott – és az elmúlt években Magyarországon is egyre szélesebb körben alkalmazott - Frascati-kézikönyvre való hivatkozás, így a kézikönyv K+F tevékenységekre vonatkozó ajánlásai a jövőben nem irányadóak, a K+F tevékenységek azonosítására kizárólag az újonnan definiált szabályokat lehet felhasználni. (Februárban Budapesten tanácskoztak a kutatás-fejlesztés hatékonyabbá tételéről az Európai Unió tagállamainak képviselői.)

– Bár a 2014-2020 közötti programozási időszakban az EU a jelenlegi, 2007-2013-as időszakhoz képest jelentősen többet tervez K+F-re költeni, nagy kérdés, hogy a megnövekedett forrásból tud-e arányosan annyi - vagy annyival több - jutni a Magyarországon működő cégek számára, hogy a K+F adókedvezményekhez kapcsolódó tervezett módosítások hatását is kompenzálva megduplázza, vagy akár megháromszorozza a hazai vállalati K+F ráfordításokat 2020-ra – vetette fel Dr. Márkus Csaba.

De mintahogyan azt Vadász István elmondta, nem csak a többletforrások hiányoznak/hiányoztak ahhoz, hogy eredményesebb legyen a hazai kutatás-fejlesztés. Kérdés, hogy az új szabályok beváltják-e a hozzájuk fűzött reményeket.
– Csak az elfogadásukat és az életbe lépésüket követően lehet megítélni azt, hogy a pontosított és új fogalmak ténylegesen mekkora segítséget nyújtanak a gyakorlatban – tette hozzá a Deloitte Zrt. szakértője.