Az idén bevezetett új adótörvények az alacsonyabb keresetű munkavállalókat hátrányosan érintették, az ő esetükben nem volt ritka a nettó munkabérek csökkenése sem. Ráadásul a változások a magasabb keresetűek esetében sem kedveztek minden esetben a munkavállalóknak, sőt volt olyan eset is, amikor a munkáltató a bruttó bérek változtatásával érte el, hogy alkalmazottai a korábbi nettó keresetüknek megfelelő összeget vigyenek haza. Az OPTISOFT Számítástechnikai, Pénztárszolgáltató, Könyvelő és Oktató Nyrt. szerint jelentős többletköltség nélkül megoldható a bérrendezés. (2010-hez képest 10 százalékkal csökkent az átlagos cafeteria keret összege.)
Bár az emlegetett bérkommandó végül nem állt fel, a kormány kommunikációja alapján valószínűsíthető, hogy a munkaügyi- és adóellenőrzések kiterjednek a munkáltatók ezzel kapcsolatos lépéseinek átvilágítására is. – Amennyiben a nettó bér fogalmát a pénzen kívüli egyéb juttatásokra is kiterjesztjük, akkor megfelelő bérezési és cafetéria rendszer kialakításával alacsony költségen meg lehet felelni a hivatalok elvárásainak – hangsúlyozza ifj. Semerédy Péter, az OPTISOFT elnök-vezérigazgatója.
Amennyiben egy vállalat még nem optimalizálta humánerőköltségeit, például nem vezetett be cafetéria-rendszert, nem fizetett a munkavállalók egészségpénztári számlájára, nem járult hozzá étkezésükhöz vagy közlekedésükhöz, akkor már a nulláról kiépített rendszer is jó eséllyel bruttó bérköltségcsökkenést eredményez a munkáltatónál, miközben a dolgozók nettó magasabb összértékhez jutnak – világít rá Semerédy a váltás előnyeire. További megtakarítást hozhat, ha kártyás megoldáson - mint pl. a multy-pay - alapul a dolgozói plusz juttatások rendszere. Az OPTISOFT kalkulációja szerint az utalványon biztosított béren kívüli juttatásokkal szemben a kártyán vezetett dolgozói csomagok mintegy 70 százalékkal olcsóbban fenntarthatóak.
Az elnök-vezérigazgató szerint ez is magyarázza azt a trendet, hogy egyre lejjebb csúszik az a munkavállalói létszámhatár, ahol érdemes áttekinteni a humánerőforrás költségeinek optimalizálásában rejlő lehetőségeket. „Míg korábban elsősorban nagyfoglalkoztatóknak érte meg a béren kívüli juttatások rendszerének bevezetése, a gazdasági környezet változásai és a technológiai fejlődés együttesen odavezetett, hogy a kkv piacon is létjogosultsága van ennek az ösztönző rendszernek.
Egy adószakértő tanácsai
Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő viszont egy indokolatlanul hátrányos megkülönböztetésre hívja fel a figyelmet. A személyi jövedelemadóról szóló törvény a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak, és a társaság személyesen közreműködő tagja is munkavállalónak tekintendő. Tehát az étkezési utalványt, helyi bérletet, iskolakezdési támogatást, internetet, Széchenyi Pihenő Kártyát, – és október 1-jéig – az üdülési csekket az a személyesen munkát végző tulajdonos is kaphatja 19,04 százalék Szja-val és járulékmentesen, akinek nincs munkaszerződése a cégével. Más a helyzet azonban az önkéntes pénztári befizetésekkel.
– Bár az Szja törvény nem korlátozza, hogy az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári, valamint az önkéntes és foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást is a munkavállalókkal azonos feltételek mellett kaphassák a cégüktől, a pénztárakról szóló törvények közbeszólnak. Ezek szerint ugyanis a munkáltatói/foglalkoztatói tagdíj hozzájárulás csak a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszony esetére értelmezhető – mutat rá Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő.
Az egyéni vállalkozók pedig mindenfajta béren kívüli juttatásból kiszorul. Pedig a vállalkozóknak is legalább akkora szükségük van az öngondoskodásra, mint bármely munkavállalónak.
