A kkv-k 61 százaléka a következő egy évben előre láthatóan beépíti bérezési rendszerébe a béren kívüli juttatásokat - derül ki a K&H kkv-k körében elvégzett kutatásából. Ez az arány egyelőre jóval elmarad a 2008-ban tapasztalt csúcstól, amikor is a kiscégek vezetőinek 80 százaléka számolt a béren kívüli juttatások valamilyen formájával, ugyanakkor a mostani eredmény 2 százalékpontos növekedést mutat az előző negyedéves eredményekhez képest.
A cégmérettel arányosan a béren kívüli juttatások aránya is egyértelműen növekszik, hiszen míg a 100 millió forint alatti éves árbevételű vállalkozások 54%-a nyújt valamilyen cafeteria juttatást, addig a kisvállalkozások esetében 67%, a középvállalkozásoknál 71% ez az arány.
Fotó: sxc
Leginkább ételhez juttatnak minket
A legnépszerűbb ilyen típusú juttatási forma továbbra is az étkezési hozzájárulás, amelyet a vállalkozások 43 százaléka tervez alkalmazni a következő egy év során. Ezt követi a közlekedési hozzájárulás (29%), ugyanakkor az üdülési csekkel továbbra is a vállalkozások 16 százaléka számol, habár október 1-gyel megszűnik a juttatási forma kedvezményes adózása, és mint bérjövedelem kell utána adót fizetni.
Az elmúlt negyedévhez képest fontos változás, hogy megállt a befektetési típusú juttatások csökkenő tendenciája: míg az egészségpénztárt választó kkv-k arányát tekintve csupán stagnálásról beszélhetünk, a cafeteria keretében nyújtott életbiztosítást, illetve önkéntes nyugdíjpénztárt alkalmazni kívánó vállalkozások aránya emelkedést mutat. (Cafeteriával az iskolakezdés is megkönnyíthető.)
Mi a helyzet a SZÉP kártyával?
A már jelenleg is elérhető Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban a kkv vezetők részéről egyelőre kivárás figyelhető meg, hiszen csupán 1 százalékuk jelezte, hogy a következő egy évben alkalmazni kívánják a legújabb cafeteria elemet. „A SZÉP Kártya elterjedését segítheti az a napokban bejelentett kormányjavaslat, amely szerint 2012. január 1-jétől a kártya felhasználhatósága az eddigiekhez képes kibővül meleg étkezés, valamint szabadidős és egészségmegőrző szolgáltatás igénybevételének lehetőségével. Hamarosan a K&H is belép a SZÉP Kártya kibocsátók és elfogadók sorába, a kártya széleskörű alkalmazására azonban a jövő évi cafeteria-keret összetételének meghatározásakor, tehát január-február környékén lehet majd pontosabb adatot mondani" - tájékoztatott Németh László, a K&H kkv marketing főosztály vezetője.
A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) szakmai álláspontja szerint rendkívül szerények a Széchenyi Pihenőkártya értékesítésének beindítása óta eltelt két hónap eredményei. Az OTP augusztus végi sajtótájékoztatóján azt közölte: az OTP Széchenyi Pihenőkártya alig két hónapos működése alatt több mint 600 elfogadóhellyel kötöttek partneri szerződést, eddig több mint 100 munkáltató hozzávetőleg 700 kártyát osztott ki a dolgozók között. "A hazai idegenforgalom szolgáltatói, és így különösen a kereskedelmi szálláshelyek - közöttük a szállodák - üzemeltetői számára ezek a hírek azért nyugtalanítóak, mert az elmúlt években a hazai vendégek forgalma rendkívül dinamikusan nőtt, ami alapvetően az üdülési csekk fokozatosan erősödő népszerűségének, elterjedésének volt köszönhető" - írta a szövetség.
A kereskedelmi szálláshelyek üzemeltetői attól tartanak, hogy az üdülési csekk túl korai kivezetése, és az azt felváltó SZÉP-kártya az adatok szerinti lassú elterjedése negatívan hat - a 2008-2010 közötti pénzügyi és gazdasági válság miatt - egyébként is súlyos forgalmi visszaesés következményeivel szembesülő turizmusra. "Okvetlenül fontosnak tartanánk, ha a SZÉP-kártya elterjedéséig - véleményünk szerint - legalább 2012. december 31-ig - megmaradna az üdülési csekkek adókedvezménye is, azaz a két cafeteria eszköz együttesen szolgálná a turizmusunk számára elengedhetetlen belföldi kereslet fejlődését" - áll az MSZÉSZ állásfoglalásában.
Ugyanakkor a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint a kártya bevezetése megfelelő ütemben halad és arra számítanak, hogy a következő hónapokban a kártyát választók száma jelentősen nőni fog. A tárca közleménye emlékeztet, hogy a SZÉP Kártya 2011-ben új termékként lépett a piacra, idén még az üdülési csekk a fő eszköz a pihenési célú dolgozói juttatásokban. 2012-ben a SZÉP Kártya és az üdülési csekk párhuzamosan lesz jelen a piacon. A 2011. szeptember 30. után juttatott üdülési csekkek adókedvezménye megszűnik, de a korábban juttatott üdülési csekkek még egy évig, tehát legkésőbb 2012. szeptember 30-ig felhasználhatóak. 2013-ban már csak a SZÉP Kártya lesz a piacon.
Gondok a szabályozásban
A személyi jövedelemadóról szóló törvény a kedvezményes adózású béren kívüli juttatások vonatkozásában úgy rendelkezik, hogy a társas vállalkozás is munkáltatónak, és a társaság személyesen közreműködő tagja is munkavállalónak tekintendő - hívja fel a figyelmet Puskelyné Király Ágnes okleveles adószakértő. Tehát az étkezési utalványt, helyi bérletet, iskolakezdési támogatást, internetet, Széchenyi Pihenő Kártyát, - és október 1-jéig - az üdülési csekket az a személyesen munkát végző tulajdonos is kaphatja 19,04 százalék szja-val és járulékmentesen, akinek nincs munkaszerződése a cégével. Más a helyzet azonban az önkéntes pénztári befizetésekkel.
- Bár az Szja törvény nem korlátozza, hogy az önkéntes egészség- és önsegélyező pénztári, valamint az önkéntes és foglalkoztatói nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulást is a munkavállalókkal azonos feltételek mellett kaphassák a cégüktől, a pénztárakról szóló törvények közbeszólnak. Ezek szerint ugyanis a munkáltatói/foglalkoztatói tagdíj hozzájárulás csak a Munka törvénykönyve szerinti munkaviszony esetére értelmezhető - mutat rá Puskelyné Király Ágnes.
A bérkommandó ellen is jó
Noha az év elején elhatározott bérkommandó felállításának tervéről egy időre letett a kormány, vélhetőleg a munkaügyi és adóellenőrzések során továbbra is vizsgálni fogják az illetékes szervek, hogy miként reagáltak az idei adóváltozásokra a munkaadók. „Amennyiben a nettó bér fogalmát a pénzen kívüli egyéb juttatásokra is kiterjesztjük, akkor megfelelő bérezési és cafetéria rendszer kialakításával alacsony költségen meg lehet felelni a hivatalok elvárásainak" - hangsúlyozza ifj. Semerédy Péter, az OPTISOFT elnök-vezérigazgatója.
Amennyiben egy vállalat még nem optimalizálta humánerőköltségeit, például nem vezetett be cafetéria-rendszert, nem fizetett a munkavállalók egészségpénztári számlájára, nem járult hozzá étkezésükhöz vagy közlekedésükhöz, akkor már a nulláról kiépített rendszer is jó eséllyel bruttó bérköltségcsökkenést eredményez a munkáltatónál, miközben a dolgozók nettó magasabb összértékhez jutnak - világít rá Semerédy a váltás előnyeire. További megtakarítást hozhat, ha kártyás megoldáson - mint pl. a multy-pay - alapul a dolgozói plusz juttatások rendszere. Az OPTISOFT kalkulációja szerint az utalványon biztosított béren kívüli juttatásokkal szemben a kártyán vezetett dolgozói csomagok mintegy 70 százalékkal olcsóbban fenntarthatóak.
