Több mint kétezer prémium kategóriás magánbefektetőt kérdezett meg a K&H arról, hogy milyen hatással voltak az idei évben hozott rendelkezések az egyéni megtakarításaikra, illetve milyen további kilátásokra számítanak a következő egy évben. (A magyar lakosság, ha van lehetősége takarékoskodni, akkor azokat a megtakarítási termékeket preferálja, amelyek biztonságosak és gyorsan pénzzé tehetők.)
- Az eredményekből az látható, hogy a prémium ügyfelek körében inkább optimista hangulat uralkodik, hiszen mind az idei, mind a jövő évi megtakarításaikat illetően a többség növekedésre számít. Az idei megtakarításaikra vonatkozóan 27 százalék jelentős növekedésről számolt be, de az 1 millió forint alatti növekmény volt a leggyakoribb. Ezzel egyidejűleg a megkérdezettek mintegy 16,8 százalékának csökken idén a megtakarítása - mondta el Zobor Zsuzsanna, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója.
A következő évre minimális növekedést mutat azoknak az aránya, akik megtakarításaik növekedését feltételezik (55,6%), miközben ennél nagyobb mértékben csökken azok aránya, akik a megtakarítások csökkenését valószínűsítik (12,3%). Mivel valószínűleg ebből a körből kerül ki a végtörlesztők legnagyobb hányada is, a megtakarítások eddigi és várható alakulásában is közrejátszik a végtörlesztési lehetőség kifutása.
Az szja-változás nyertesei
Az szja-változás hatására a megkérdezettek 21,4 százalékának nőtt a havi jövedelme, miközben a többségnél (60,0%) nem történt érdemi változás. A többlet jövedelem legnagyobb arányban megtakarításra fordítódott (63,5%), és a befektetők csupán 18,7 százaléka jelezte, hogy elköltötte, 11 százaléka pedig, hogy hiteltörlesztésre fordította az adóváltozás eredményezte bevétel növekedést. A végtörlesztést illetően a befektetők mindegy 16,2 százaléka nyilatkozta, hogy érinti vagy érinteni fogja a fix árfolyamon történő devizahitel visszafizetés, és az érintettek mintegy 16,3 százaléka jelezte, hogy az összes megtakarítását erre fordítják. (Megduplázódott a privát banki ügyfelek száma és az ágazat által kezelt vagyon nagysága 2006 és 2010 között.)
Az integrált takarékszövetkezetek tapasztalatai szerint nő a hitelből törlesztők aránya is. Mintegy 30 milliárd forint összegű hitelkérelmet regisztráltak november közepéig, s a hitelképes ügyfelek csaknem 4,5 milliárd forintot fel is vehettek. Ez azt jelenti, hogy novemberben már a törlesztésre szánt forinthitelek negyedét az integrációba tartozó takarékok folyósították, ami messze meghaladja a lakossági hitelezésben betöltött 5 százalékos piaci részüket.
A hitelért folyamodókon belül nő és már 93 százalékot ér el a külső ügyfelek száma, azoké, akik egy másik hitelintézetnél lévő adósságukat szeretnék takarékoktól felvett forinthitellel törleszteni. Nem véletlen, hiszen mint köztudott a takarékszektor viszonylag kevéssé volt érintett a devizahitelezésben: a banki deviza-alapú lakossági jelzáloghitelek 1,5 százaléka van a portfoliójukban. A hitelt igénylők többsége a fővárosi, az agglomerációban lévő és a városi fiókokat keresi fel, a kisebb településeken kevesen regisztrálnak végtörlesztési igényt.
Varga Antal az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezetője szerint szektorszinten nem kevés a forrás vagy a tőke a fokozott hiteligények kielégítésére.
– Mintegy 500 milliárd forint – állampapírba fektetett – forrás mobilizálható és a szektorszintű átlagos tőkemegfelelési mutató 15 százalékos az OTSZ-be tömörült takarékoknál. Mivel azonban a források és a tőke sem egyenlően oszlik el a hitelintézetek között, ha szükséges, akkor a TakarékBank, az integráció központi bankja vagy egy másik takarék bankközi betét elhelyezésével segíti például a forrással megszorult hitelintézetet. (Nálunk varázsszó a „legális adóelkerülés" a megtakarítások piacán is.)
