Angyalok hálózata
A vagyongyarapodáson túl igen fontos a kihívás és a befektetés nyújtotta öröm
Az üzleti angyalok jellemzően láthatatlanok. Mivel nem intézményesült befektetési formáról van szó, hanem magánemberek szállnak be a megtakarított pénzükkel induló kisvállalkozásokba, nehéz őket tetten érni. Ezért is nagyon jó hír, hogy idén január végén megalakult az Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat az Innostart Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ, valamint a Regionális Fejlesztési Holding Zrt. közreműködésével.
A frissen megalakult Első Magyar Üzleti Angyal Hálózat a 2000-ben alapított Üzleti Angyal Klub működése során megszerzett tapasztalatokra és szaktudásra, valamint a Regionális Fejlesztési Holding (RFH) kapcsolatrendszerére, eszköz- és regionális intézménybázisára épít. Célja, hogy hálózati elven szerveződve, a hazai innovációs lánc szereplőinek - kutatóintézetek, egyetemi kutatás-fejlesztési irodák, technológiai parkok, innovációs szervezetek - többségével együttműködve olyan bizalmi viszonyon alapuló szolgáltatásokat alakítson ki, amelyek eredményeként - a befektetők segítése révén - a piacra bevezetett innovációk, valamint sikeres és versenyképes technológiai vállalkozások jönnek létre.
A hálózat létrehozói azt akarják elérni, hogy az innovatív ötletek és a befektetők a lehető legrövidebb idő alatt egymásra találjanak. S nem csak egy-egy piaci szereplő köré hoznak létre platformot, hanem olyan adatbázist próbálnak meg létrehozni, amelyben mindenki megtalálhatja a neki szóló információkat és a számára leghasznosabb kapcsolatokat. A hálózatba tehát folyamatosan várják az induló kisvállalkozásokat, a projekt- és ötletgazdákat, az egyéni és intézményi tőkebefektetőket.
Az Üzleti Angyal Klub, amelyet szintén az Innostart és a központot létrehozó Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) indított útjára, olyan havi rendszerességgel megtartott rendezvény, amelyre a szervezők alkalmanként húsz-harminc befektetőt hívnak meg, és négy-öt projektgazdának adnak rá lehetőséget, hogy bemutassák az ötletüket.
Híd üzleti alapon
Egy másik hazai példa az egyedi üzleti ötletek és a befektetők közvetítésére a 2006. júniusban megalakult ValDeal Innovációs Zrt. A társaság maga is magánvállalkozás, és üzleti alapon kíván hidat építeni az innovációs lánc szereplői közé, miközben szintén jelentős tőkét invesztál a kiválasztott projektekbe.
Első körben egy pályázatot írt ki magyar szellemi alkotások piaci hasznosítására, illetve már működő innovatív vállalkozások piacbővítésének az elősegítésére. A 2007. január 31-én lejárt - egyszer meghosszabbított - határidőre 278 pályázati anyaggal, ötlettel, találmánnyal jelentkeztek egyetemi kutatók, innovatív hazai vállalkozások, egyéni feltalálók. A legjobb 100 pályázat kiválasztása során végül is 92 maradt fenn a rostán. Ebből 34 informatikai téma, 36 az élettudományok területéről került ki, a többi (több mint 200) pedig egyéb mérnöki-műszaki megoldás, többek között gépészeti és a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos eredmények. A ValDeal nemzetközi partnerei által kidolgozott alapelvek szerint elvégzett elemzés során ezek bizonyultak a legígéretesebbnek.
Sokat mond azonban a hazai projektgazdákról, hogy a pályázók 46 százaléka magyarul indult a megmérettetésen annak ellenére, hogy a pályázati kiírásban külön kiemelték: a program keretében kiválasztott hazai innovációk közül a legjobbakat a nemzetközi piaci versenyre fogják felkészíteni, külföldi szakemberek közreműködésével, és roppant fontos, hogy az anyagokat angolul készítsék el. Szintén elgondolkodtató, hogy 2007-ben Magyarországon még mindig nincs minden pályázónak e-mail címe, és nem napi szintű rutin számukra az internet használata. És számos esetben a kitűzött cél - vagyis a nemzetközi piacra való felkészülés - ellenére kizárólag a hazai körülményeket vették figyelembe. Volt olyan, aki egymaga kilenc különböző pályázati anyagot nyújtott be, és előfordult az is, hogy a pályázó a teljes hazai GDP egy százalékát igényelte volna befektetésként.
Vagyis az, hogy Magyarországon az induló vállalkozások tőkéhez juttatása sokkal nehézkesebben megy, mint akár az Európai Unióban, akár az USA-ban, nemcsak a tőke szűkössége, hanem a kereslet hiányosságai miatt is van.
