Januártól nevében és néhány feltételében is változik a Bankközi Adós- és Hitelinformációs Rendszer (BAR).

Az ügyfelek - magánszemélyek, vállalkozók - számára nemcsak átláthatóbb lesz működése, de a valamilyen mulasztást elkövetők, például hitelrészletet rendszeresen késve, vagy hosszabb ideig nem fizetők, csak több, előírt feltétel együttes nem teljesítésekor kerülnek fel a negatív minősítésű banki adóslistára. Eddig ugyanis akár már akkor is nyilvántartott, "rossz" adóssá válhatott valaki, ha például tévesen kalkulálta ki a felvett banki kölcsön utolsó részletének összegét, vagy késett befizetésével. Ez januártól változik: csak azok kerülnek a mulasztók listájára, akik legalább a mindenkori minimálbért (jövőre havi 62 ezer 500 forint) meghaladó összeg megfizetésével késlekednek 90 napnál hosszabb ideig. Vagyis, az új szabályozás szerint mindkét feltételnek -- az összegnek és az időtartamnak is "teljesülnie kell" ahhoz, hogy az ügyfél a jövő évtől Központi Hitelinformációs Rendszernek (KHR) nevezett, ún. hitelmulasztó bázisba kerüljön.

Továbbra is bekerülhet viszont a rendszerbe az az ügyfél, aki például hamis okmánnyal igazolja magát, valótlan adatot közöl, vagy bankkártyával követ el visszaélést. Ugyancsak számíthat a rossz minősítésre az, aki a minimálbér összegét meghaladó mértékben használja rendszeresen fedezet nélkül a kártyáját, vagy már letiltott kártyával vásárol. S nem változik az adatnyilvántartás időtartama sem: a felvett pénzintézeti hitel visszafizetését követően - legyen az piaci kamatú, vagy államilag támogatott, rövid, vagy különböző hosszúságú futamidejű - egységesen  továbbra is öt évig tartják nyilván a KHR-ben.

#page#

Belenézhetnek

Pozitív változás, hogy míg korábban az ügyfelek nem, vagy igencsak nehezen szerezhettek információt arról, hogy szerepelnek-e az adóslistán, az új jogszabály előírja: a bankoknak már a hitelszerződés megkötése előtt - valamint a hitelt felvevő adatainak "feketelistára" kerülése előtt 30 nappal - írásban tájékoztatniuk kell ügyfeleiket az esetleges mulasztások szankcionálhatóságáról, illetve a szankcionálás tényéről. Jelentős jövő évi módosítás még, hogy ezentúl az ügyfelek évente egyszer - díjfizetés nélkül - maguk is informálódhatnak a banknál: szerepelnek-e, és ha igen, milyen okból a negatív minősítésű adatbázisban? (Jelenleg a bankok ezért az információért alkalomként 4-7 ezer forint közötti összeget kérnek.) Amennyiben az ügyfél vitatja az ok valódiságát, arra is lehetősége lesz, hogy a listára kerülést bíróságon megtámadja.

Újdonság, hogy a Központi Hitelinformációs Rendszerben jövő évtől nem csak a rossz minősítést kapott ügyfelek személy- és lakcím-azonosító adatait, valamint a mulasztás tényét, hanem a hitelszerződés típusát, számát, megkötésének és lejáratának időpontját, a teljes kölcsön és a még fennálló tartozás összegét is nyilvántartják. Erre a jogalkotók szerint azért van szükség, mert a bankok ezek ismeretében pontosabban megítélhetik a  hitelügylet kockázatosságát. Vagyis, a jövőben olyan magánszemélyek, vállalkozások is hitelképessé válhatnak, akiknek kérelmét a hitelintézetek egy része - kisebb, idő közben már rendezett mulasztás miatt - eddig akár 5 évig automatikusan elutasította.