Érheti meglepetés még az idén a piacot, mivel születőben van egy nagy tranzakció, amelyik megduplázott forgalmat is jelenthet a szokásoshoz képest. Tzvetkov Julián, a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület elnöke abban azonban sokkal biztosabb, hogy a trendek viszonylag jó pozíciót mutatnak Magyarországon az elkövetkezendőkre is. Azaz a régióbeli befektetések 2004-ben összegyűjtött 430 millió euró értékű friss tőkének a negyedét - 109 millió eurót - magyarországi székhellyel vagy fiókkal rendelkező befektetők produkálták, miközben a régióbeli befektetéssel foglalkozó alapok is potenciális befektetési célpontként kezelik az országot. A források bővülése szempontjából pozitív fejlemény: a régiót korában túl kockázatosnak ítélő nyugdíjalapok új regionális alapokban jelennek meg. Tzvetkov Julián leszögezte, hogy szerencsére Magyarországon is megtörtént az első magán-nyugdíjpénztári befektetés egy kockázatitőke-alapba, annak dacára, hogy a jogi háttér egyelőre ehhez nem megfelelő. Hazánkban tavaly az állami források számottevő arányban egészítették ki a magánszektorbeli befektetők tőkéjét. Az egyesület statisztikája szerint a 2004-ben gyűjtött források 32 százaléka kormányzati forrásból származott.

A Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület rendszerint a tranzakciók lassan megszülető adatai miatt az éves statisztikákat a vizsgált év után sok hónappal szokta volt nyilvánosságra hozni. Ez történt október 10-án, annyi különbséggel, hogy Tzvetkov Julián nem pusztán azt ismertethette a sajtó nyilvánosságával, hogy a kockázati és magántőke-befektetők 2004-ben 41 ügylet keretében 35 céget finanszíroztak, s ez 2000 óta a legtöbb befektetési akciót jelenti. (Igaz, a tranzakciók 108 millió eurós összértéke némi visszaesést mutatott a korábbi években megszokott 110-120 millió euró értékhez képest.) Hanem azt is kifejtette az egyesület elnöke, jó okuk van remélni, hogy az idén elfogadják, jövőre pedig már alkalmazzák is az országban azt az új jogszabályt, amely a hazai intézményi befektetők számára tényleges lehetőséget teremt tevékenységükhöz.

Tény, az Európai Kockázati és Magántőke Egyesület (EVCA) is azon iparkodik, hogy európai léptékben javuljon, egységesüljön az adózási és jogi környezet. Azaz szükség van a szakterületet érintő jogharmonizációra, a kettős adóztatás elkerülésére, a hatékonyabb tőkepiac létrehozására, hogy a növekedésben lévő vállalatok tovább fejlődhessenek. Ez utóbbi apropóján az exitről Tzvetkov Julián elmondta, hogy Magyarországon tavaly 14 ilyen tranzakció valósult meg, stratégiai befektetőknek adták el a befektetés alanyát jelentett céget. Míg Lengyelországban az összes tőzsdei bevezetés egynegyedének hátterében az exit szerepelt, addig Magyarországon egyetlen egy sem volt tavaly.

Hagyományos konferenciájára is készül a Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület, s szokásának megfelelően az Év vállalata díjat is átadja több méretkategóriában. Itt az a specialitás, hogy a befektetési ciklus első részében lévő társaság is kaphat elismerést, a lényeg, hogy a látható és elérhető célt tudja láttatni.