Az 1997-ben hozott eredeti kormányrendelet célja az volt, hogy az egyes betéti és hitel konstrukciókat az ügyfelek össze tudják hasonlítani, ugyanis a mutatókban nemcsak a kamatok, hanem a költségek is szerepelnek. Új szabályként került be a rendeletbe az, hogy a lakás-takarékpénztárak a kereskedelmi kommunikációjukban az egységesített betéti kamatláb mutatót (EBKM) havi húszezer forint folyamatos elhelyezésével határozzák meg.
A hitelintézetek az EBKM számításánál eddig is csak a jóváírt kamatot vehették figyelembe, az azt terhelő levonásokat (jutalék, díj stb.) nem. Új elemként került a rendeletbe, hogy a kamatot terhelő adót nem kell levonni a számítás során. (Az eredeti rendelet 1997-es meghozatalakor még nem volt kamatadó.)
Máshogy jelennek meg a betéti kamatok
Amennyiben a kereskedelmi kommunikációban szerepel a kamat, akkor azt követően - legalább akkora méretben és két tizedesjegy pontossággal - az EBKM-et is fel kell tüntetni. Rádiós reklámban pedig "jól érthetően" kell elhangoznia az egységesített betéti kamatláb mutatónak. Jelenleg a rendelet feltűnő megjelenést ír elő. (A pontos tájékoztatásra szükség van, hiszen jobban odafigyelünk mire költünk, mivel csökkent a lakossági megtakarításokkal rendelkezők aránya hazánkban a július-szeptemberi időszakban az idei év második negyedévéhez képest.)
Ha egy betét államilag támogatott, akkor közölni kell az EBKM támogatással és anélkül számított értékét is.
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál (tipikusan ilyenek a kötvények és a kötvény-alapok), a jogszabály kiegészült a hozamgaranciával ellátott ilyen papírok előírásaival. Ekkor a kibocsátónak, illetve a befektetési alapkezelőnek - a garantált hozammal - a teljes futamidőre ki kell számolnia az egységes értékpapír hozamot (EHM-et). Itt is csak a tényleges hozam vehető figyelembe, az abból történő levonások nem.
Kétfajta THM-et kell számítani
Vannak olyan kombinált termékek, amelyeknél a felvett hitel törlesztése egy másik szolgáltatás keretében képződik (ilyenek például az életbiztosítással kombinált jelzáloghitelek). Ezeknél a teljes hiteldíj mutatót (THM) a betéti jellegű termék figyelembe vételével kell kiszámítani. Amennyiben a hitel törlesztése után marad még - az ügyfelet megillető - többlet-szolgáltatás, akkor azt nem kell számba venni.
Az akciós hiteleknél két THM-et kell számítani. Az egyiket az akciós időszakra a kedvezményes feltételekkel, a másikat pedig az azon túli időszakra, "normál" feltételekkel. (A Magyar Fejlesztési Bank 417 milliárd forintnyi fejlesztési hitellehetőséggel várja a kkv-k érdeklődését.)
A deviza hiteleknél a THM-et a szerződéskötést megelőző harminc napon belüli deviza árfolyammal kell kalkulálni (ez eddig tíz nap volt). A hirdetésekben pedig az adott negyedévet megelőző hónap első munkanapján érvényes devizaárfolyammal számított mutatót kell közölni (ez nem változott).
A rendelet kiegészült azzal a szabály-csoporttal, amely a különféle hiteleknél megadja a THM-számítás alapjául szolgáló hitel összegét és futamidejét. Így például lakás-takarékpénztári kölcsön esetén egymillió forint hitel öt éves futamidővel, más lakáskölcsönnél ötmilliós hitel húszéves futamidővel, fogyasztási hitel esetén pedig ötszázezer forint hároméves futamidővel az etalon.
A mutatók számítási képletei nem változtak, viszont az EBKM-re bekerült egy új képlet, amelyet akkor kell alkalmazni, ha a betét befizetése több részletben történik.
