A vádak azért súlyosak, mert minden magát társadalmilag felelősségteljesnek és fenntarthatónak feltüntető brand szótárában a kényszermunka vagy a "modern rabszolgamunka" tabu. A Nike a '90-es években már jócskán ráfázott, amikor kiderült, hogy gyerekmunkások vettek részt a harmadik világban a cég termékeinek létrehozásában.
Ezért is fontos, hogy az ázsiai beszállítóknál alkalmazott munkaerő is "tiszta" legyen jogilag. A brit gazdasági napilap beszámolója szerint nemcsak a H&M-nél és a C&A-nál, hanem a 3M technológiai cégnél is részt vehettek rabok a csomagolások készítésében.
Egy Peter Humphrey nevezetű férfi 23 hónapot töltött egy kínai börtönben, amiért kínai polgárok magánadataihoz kívánt hozzáférni és azt el akarta adni a GlaxoSmithKline gyógyszeripari óriásnak. Legalábbis ezt állították a kínai hatásokat. A vádakat Humphrey tagadta.
Friss börtönviselt emberként előállt viszont mással: elmesélte, hogy mivel töltötték a rabok idejüket a börtönben. "A csomagolások darabjait készítették. Felismertem az ismert márkákat - 3M, C&A és H&M." Az újságcikk azt is említette, hogy a rabok textilt is készítettek és alkatrészeket, de azt nem, hogy milyen cégek számára.
A svájci székhelyű, magántulajdonban lévő C&A fenntarthatósági igazgatója közölte a világsajtóval, hogy nagyon komolyan veszik a vádakat és utánanéznek, hogy történt-e valamilyen anomália, kihágás a beszállítói láncukban. A H&M szóvivője is megerősítette, hogy kivizsgálják az ügyet, a 3M képviselője is hasonlóképp nyilatkozott.
(Reuters)
