Ami a szociális kérdéseket illeti, a „teljes foglalkoztatás és tisztességes munka mindenkinek” témaköre sokkal erősebben kapcsolódik a „fenntarthatóság” kifejezéshez Indonéziában (37 százalék), Argentínában és Peruban (29-29 százalék), mint a 34 ország átlagában (15 százalék). Az „inkluzív és minőségi oktatás mindenki számára” Szaúd-Arábiában (29 százalék) és az Egyesült Arab Emírségekben (24 százalék) sokkal magasabb, mint a 12 százalékos globális átlag.

A természeti környezet védelme nem elég

A kutatásból Suba Leventét meglepte, hogy csak Németországban és Kínában kapott prioritást a „környezetvédelem”. Kína, továbbá több európai ország és Brazília, Kolumbia, valamint Kanada a 31 százalékos globális átlagnál magasabb értéket adott a környezetvédelemre, míg az Egyesült Államokban például a globális átlagnál alacsonyabb értéket tulajdonítanak a környezetvédelemnek.

Suba Levente szerint tanulságos, ha összevetjük a kutatásban részt vevő három közép-európai ország eredményeit. Magyarországon és Lengyelországban egyaránt első helyre teszik az emberek a „megfizethető és tiszta energiát”, míg ez a problémakör Romániában – bár csekély különbséggel –, de a második helyre szorult. Ott ugyanis fontosabbnak nevezték az emberek, hogy „csak azt termeljük és fogyasszuk, amire szükségünk van, és küszöböljük ki a pazarlást”. Ez a lengyeleknél is fontos szempont, de ott második helyre a „klímaváltozás elleni küzdelem” került. Magyarországon a klímaváltozás megakadályozása nincs a fontos tényezők között, viszont a „szegénység felszámolása és az egyenlőtlenségek megszüntetése” második helyre került, amit az „egészségmegőrzés”, a „környezetkímélő ipari termelés”, valamint a „tiszta ivóvízhez és táplálékhoz való hozzáférés” követi.