A Meteorológiai Világszervezet hétfőn tette közzé friss jelentését, e szerint a tavalyi volt az egyik legmelegebb év a feljegyzések kezdete óta, az üvegházhatású gázok koncentrációja pedig a koronavírus-járvány miatti gazdasági korlátozások ellenére is tovább emelkedett.

Guterres kijelentette, hogy 2020 a szélsőséges időjárás és a klímazavarok éve volt, amelyet az emberi tevékenység okozta éghajlatváltozás táplált, és így sokak életére kihatással volt, sokak megélhetését ellehetetlenítette, milliókat kényszerített lakóhelyük elhagyására. Rámutatott, hogy a jelenlegi klímacélok közel sem elégségesek, a világ államainak a karbonsemlegesség elérését kell célként kitűzniük 2050-ig, megóvva az embereket az éghajlatváltozás katasztrofális hatásaitól.

Gyorsan fogy az idő a párizsi egyezmény céljainak elérését illetően. Többet kell tennünk, gyorsabban, most - szögezte le.

Petteri Taalas, a WMO főtitkára arról számolt be, hogy minden egyes indikátor az éghajlat folyamatos és kíméletlen változásáról tanúskodik, aláhúzva azt, hogy ambiciózus kibocsátás-csökkentésre van szükség, amelynek még ebben az évtizedben kezdetét kell vennie.

A statisztikák szerint az utóbbi hat év az adatok rögzítésének kezdete óta feljegyzett hat legmelegebb év volt. Az extrém hőhullámok, súlyos aszályok, erdőtüzek több tízmilliárd dollár gazdasági kárt okoztak és sok emberéletet követeltek. A tavalyi év első felében pedig mintegy tízmillió embernek kellett a lakóhelyét elhagynia különböző hidrometeorológiai veszélyek és katasztrófák miatt.

Ezen jelentésben a globális felmelegedés társadalmi és gazdasági kihatásaira is kitértek, egyebek mellett a szárazföldi és tengeri ökoszisztémákra, az élelmezésbiztonságra és a migrációra.

Radikális változásokra van szükség minden pénzügyi intézmény működésében a köz- és a magánszférában, így biztosítván a fenntartható és ellenállóképes fejlődés finanszírozását mindenki számára, elmozdulva a szürke és méltánytalan gazdaságtól - fogalmazott Guterres.

A Joe Biden új amerikai elnök által kezdeményezett, csütörtökön kezdődő virtuális klímacsúcson negyven ország vezetői vesznek részt a jelenlegi tervek szerint.