Jelentős potenciált rejt a vállalati energiahatékonyság területe Magyarországon - derül ki az Alteo Energiaszolgáltató Nyrt. friss elemzéséből. Egy átlagos magyar vállalatnál akár 10 százalékos azonnali megtakarítás is elérhető az energiafelhasználásban kiugró erőforrás-ráfordítás nélkül. „Tapasztalataink szerint a hazai vállalatok körében ugyan mind elterjedtebb az energiatudatos gondolkodás, ám konkrét energiahatékonysági akcióprogrammal egyelőre csak kis hányaduk rendelkezik, elsősorban az energiaintenzív iparágakban tevékenykedő, termelő vagy kereskedelmi nagyvállalatok -ezért gyorsan látványos eredményeket lehet produkálni" - mutat rá ifj. Chikán Attila, a cég vezérigazgatója.
Az energiatakarékos megoldások alkalmazása a cégek költségvetésére is jótékony hatással van, a fenntarthatóságra való törekvés megmutatkozik a cégek reputációjában, az irodaépületek üzemeltetési költségeinek csökkenésében és ezek értékének akár jelentős növekedésében is. (Az energia-megtakarításból megtérülő beruházásokat végrehajtó úgynevezett ESCO (energy saving company) szolgáltatások a fenntartható energiafogyasztáshoz szükséges beruházások pénzügyi kivitelezését és megvalósítását segítik.)
A vállalati energiahatékonyság nemzetgazdasági jelentősége is óriási, mutatja ezt, hogy az ország évi mintegy 1000 PJ energiafelhasználásából egy-harmad jut az iparra és a szolgáltató szektorra (fele-fele arányban). A becslések szerint a vállalati energiahatékonyság ezt mintegy 40 PJ-lal lenne képes csökkenteni. A vállalatok energiahatékonysági törekvéseit támogatják az európai uniós célkitűzések (így a 3 x 20 százalék, azaz az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a csökkentése 20 százalékkal, a megújuló energiaforrások részarányának 20 százalékra növelése, valamint az energiahatékonyság 20 százalékkal történő javítása 2020-ig), továbbá a nyáron elfogadott energiastratégia. (A 2030-ig szóló, de 2050-ig kitekintést nyújtó Nemzeti Energiastratégiáról itt olvashat.)
A magyar kormány 2011. október 25-i ülésén fogadta el Magyarország II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Tervét, melynek elsődleges célja a lehető legnagyobb megtakarítás elérése a végső energiafelhasználásban a rendelkezésre álló források hatékony felhasználásával. A terv azokat a már folyamatban lévő és tervezett energiahatékonysági intézkedéseket vázolja fel, amelyekkel a meghatározott ágazatok végső energiafelhasználása átlagosan évi egy százalékkal mérsékelhető 2008 és 2016 között. Létrehozása az EU törekvéseivel összhangban történt. A Cselekvési terv egy kilenc éves időszakot ölel fel, amely alatt összesen 9 százalékos elvárt energia-megtakarításra törekednek a végfelhasználásban. Az energia megtakarításon kívüli további járulékos hatások a komfortfokozat növekedése, az alacsonyabb zajhatás, épületeken belül a karbantartási költségek csökkenése, a hazai ingatlanvagyon értékének növekedése. A tervezett intézkedések közvetett célja, hogy példájuk szemléletváltozást indítson el a társadalomban, melynek eredményeképpen az energia valós értéke tudatossá válik. Ez a szemléletváltozás visszahat a természeti erőforrásokkal való bánásmódra, és így a környezetvédelmi, klímavédelmi és fenntarthatósági törekvéseket is támogatja.
