Berlinger szerint jogi és közigazgatási szempontból is az lenne a logikus, hogy ha a káresemény előtt a cég zöldebbnek mutatta magát, mint amilyen valójában, akkor legyen súlyosabb a büntetése. Hasonlóképpen pedig, ha támogatni akarjuk a zöld befektetéseket, akkor nemcsak kedvezményt kellene adni az erre vállalkozó cégeknek, de a büntetési tételt is arányosan növelni kell, ha a zöldítés mégsem valósul meg.
Az ESG-értékelések mögé is be kell nézni
Az előadó felhívta a figyelmet, hogy az ESG (Environmental, Social, Governance)-jelenséget is lehet zöldmosásra használni, amikor a vállalatok a környezeti, társadalmi és irányítási kockázataikról és lehetőségeikről adnak számot. Jó példa erre a Credit Suisse esete, ahol botrányok sorozata követte egymást, de a bank az ESG-jelentéseiben közben próbálta magyarázni a bizonyítványát a részvényeseknek. És mivel jelentősen különböznek az ESG-jelentéseket értékelő módszerek, előfordult, hogy a bank egyszerre kapott legkiválóbb ESG-minősítést az egyik értékelő nemzetközi szervezet szerint és legkockázatosabb kategóriát egy másiktól. Mindenesetre a kutatások szerint egy szórásnyival jobb ESG-minősítés a károk súlyosságát 50-60 százalékkal csökkenti. Ugyanakkor az USA több államában már átment valamiféle anti ESG-törvény, ami azt jelenti, hogy ne lehessen ESG-alapon befektetni, mert megtévesztő lehet, illetve értéket rombol.
