A közelmúltban az USA Export-Import Bank, majd a Világbank és az uniós tagországok által befizetett pénzek felett diszponáló Európai Beruházási Bank (EIB) is kijelentette, hogy többé nem finanszíroznak széntüzeléses erőműveket. Az EU bankja -melynek 60 milliárd eurós éves költségvetéséhez a magyar kormány 1,679 milliárd euró közpénzzel járul hozzá- ezzel egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy a gazdaság zöld pályára állítása felett bábáskodjon.Helyette a palagáz felé fordult az érdeklődés. (A környezetvédők szerint a Világbank például kifejezetten hozzájárul a klímaváltozáshoz.)
A Bankfigyelő Hálózat hazai szervezeteként is tevékenykedő Magyar Természetvédők Szövetsége ugyanakkor többször is elítélte már a palagáz-beruházásokat (amelyekről itt olvashat részletesen) és azt szorgalmazta, hogy a magyar kormány a 28 EIB-részvényes egyikeként szólítsa fel mindkét bankot a további zöldülésre.
"E gázok nem gazdaságos energiaforrások és környezeti-társadalmi hatásaik sem kezelhetők biztonságosan," jelentette ki a szervezet. A palagáz-kitermelés lényege, hogy nagy nyomással vegyi oldatot fecskendeznek a talajba, s így zúzzák szét a kőágyazatot, hogy hozzáférjenek a gázt tartalmazó üregekhez. Ez a nagy nyomású gépek használata révén nemcsak roppant energiaigényes folyamat, de egyúttal rengeteg ipari szennyvíz keletkezik a hidraulikus kőzúzás (fracturing, közkeletűbb nevén fracking) során, amit nagy teherautókkal kell elszállítani, ami szintén növeli a termelés széndioxid-emisszióját. Magyarán energiafaló és környezetszennyező a palagáz kitermelése.
Gázreneszánsz
Az Egyesült Államokban rendkívül felpörgött a palagáz-biznisz 2008 óta, ám az Energy Policy Forum szerint a boom rövid életű lesz, mert a hátterében egy veszélyes spekuláció áll. A kitermelésnek már mellékhatásai is mutatkoztak. Sok helyen elszennyeződtek az ivóvízkészletek, vannak háztartások, ahol meg lehet gyújtani a csapból folyó vizet, mert olyan szennyezett. Ezt lehetett látni a gázboom árnyoldalait kutató Gasland című dokumentumfilmben, mely Oscar-jelölést is szerzett. Az is vitatott, hogy a hidraulikus kőzúzás vajon nem jár-e kedvezőtlen szeizmikus mellékhatásokkal.
A földtulajdonos szava
A Magyar Természetvédők Szövetsége valós veszélynek tartja, hogy Magyarországon is bedőlnek a földdel rendelkező polgárok a kísértésnek, mely látszólag könnyű utat kínál a meggazdagodáshoz, kiutat a szegénységből. Az Eurobarométer 2012 végén felmérést végzett a kérdésben Magyarországon, és azt találta, hogy a megkérdezettek 74 százaléka a megújuló energiaforrásokat preferálná. Több mint 50 százalék találta aggasztónak, hogy teret nyernek a palagáz-projektek.
Földrengések
2011-ben az angliai Blackpoolban történtek rengések egy lelőhely körül. A brit Royal Society és a Royal Academy of Engineering mérnök tagjaiból verbuvált testület megvizsgálta a problémát és 2012 júniusában arra a megállapításra jutott, "kicsi a veszélye" annak, hogy a fracking földrengéseket okozna és szennyezné a talajvizet. Ugyanakkor a szakemberek nem állították, hogy a fracking nem okoz rengéseket. Sőt, úgy fogalmaztak, a hidraulikus kőzúzás által okozott(!) rengések kisebbek, mint a Blackpoolnál mért földmozgás. Két hónappal később egy texasi palagáz-lelőhely körül is rengéseket észleltek.
