Fokozódik a globális felmelegedés. Egyre melegebbek lesznek a kánikulák. Egyre többen fognak légkondikat használni. Egyre több áramot fogunk emiatt fogyasztani. Márpedig ha ezt széntüzeléses erőművek állítják elő, akkor azzal jócskán ártunk a légkörnek, erősítjük az üvegházhatást. Ördögi kör. Ha környezettudatosan akarjuk elkerülni a hőgutát nyaranta, még nagyobb szükség lesz a megújuló energiák alkalmazására.
A Potsdam University és a University of California Berkeley közös kutatása 35 európai ország 2006 és 2012 közötti áramfogyasztási adatait elemezte, figyelembe véve, hogy melyik nap, milyen évszakban és milyen hőmérsékleti viszonyokban történt a fogyasztás.
Legvalószínűbb szcenárió?
A légkondicionálók használatából eredő emisszió a klímaváltozás szakirodalmának egyik hiányzó fejezete. Kevés kalkuláció és kutatás készült erről, ezért hiánypótló a mostani, de ez is csak egy nagyon szűk valószínűségi mezsgyét vizsgál.
Márpedig számos régióban, városban szinte elképzelhetetlennek tartják a helyiek az életet légkondik nélkül.
A jövőt modellálni meglehetősen komplikált mesterséges, mivel annyi minden tényezőt kellene figyelembe venni és oly sok ponton változhatnak a folyamatok. A két egyetem előrevetítései például határozottan korlátozottak, mert fontos dolgokat kihagytak belőle, s e erre a tanulmány szerzői is felhívják a figyelmet. Nem számították bele jövőképükbe például, hogy mi van, ha
- jelentősen nő az elektromos autók száma.
- a lakosság szélesebb rétegei válnak gazdagabbá (aminek szinte törvényszerű velejárója, hogy ha nagyobb a családi kassza, akkor légkondit is vesznek otthonra).
- ha csökken vagy nő Európa lakossága.
E peremfeltételek mentén számolva Európa teljes áramfogyasztása nem fog számottevően változni, de a fogyasztás tendenciái átalakulnak.
Az észak-európai országokban a prognózisok szerint csökkenő tendenciát mutat majd az áramfogyasztás, ahogy mind több háztartás és gazdasági egység (gyár, irodaház stb.) él energiatakarékos megoldásokkal.
Az eredmény az lesz, hogy Európa polarizálódik az energiaigények mentén. A mediterrán államokban az áramfogyasztás növekedésére lehet számítani.
Az öreg kontinens déli részén egyedül Olaszországban nem várható a fogyasztás növekedése, aminek okát maguk a kutatók sem értik.
A vizsgálat a napi energiaigény tetőzésére (peak demand) helyezte a hangsúlyt, ez Spanyolországban 7, Portugáliában 5 százalékkal is emelkedhet az évszázad végére. A déli országokban vélhetően nagyobb szerepet kap majd a napenergiás áramtermelés a nyári hónapokban.
Éves szinten az energiafogyasztás nyáron fog a magasba szökni, nem a télen, ahogy az eddig megszokott volt. Észak-Európábancsökkenni fog az energiafogyasztás napi maximuma. Ennek az lehet az oka, hogy számos országban a fűtést nem áramfogyasztást igénybe vevő módszerekkel oldják meg (pl. fatüzelés cserépkályhában). Svédországban 6, Norvégiában 2 százalékos csökkenést prognosztizáltak. Mindez persze akkor, ha a klímavédelem nem hatékony, s emiatt továbbnőnek az átlaghőmérséklétek, és forróbbá válnak a nyarak.
Forrás: The Guardian, pnas.org
