December 10-én az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) kiadta a 2014–2018 közöttre érvényes új Energia Stratégiáját, amelyben a nemzetközi civil követeléseknek megfelelően szigorúbban korlátozza a szenes projektek támogatását, és „árnyék" fosszilis karbonárat is meghatároz, amivel a fosszilis energiák eddig rejtett külső (társadalmi-környezeti) költségeit jobban be lehet építeni a (látható) költségekbe. A megújuló energiákat támogató portfólióját pedig bővíti. Az EBRD igazgatója, Riccardo Puliti szerint mostantól csak „ritka és kivételes" esetekben támogatnának szenes projekteket, amikor nem áll rendelkezésre gazdaságilag életképes alternatív energiaforrás a közelben. Az EBRD tehát lépést tett a „széntelenítés" felé, azonban még jócskán marad tisztítani valója: ugyanis továbbra is támogatná szenes erőművek energiahatékonysági beruházásait, a CCS technológiával ellátott szenes erőműveket és a szenes erőművek gázüzeművé alakítását – írja a Magyar Természetvédők Szövetsége közleménye.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank ezzel az elhatározásával követte azoknak a közösségi pénzintézeteknek a példáját, amelyek szintén az utóbbi hónapokban kötelezték el magukat, hogy véget vetnek a szénerőművek finanszírozásának. A bank felülvizsgálta energiapolitikáját: javított energiatakarékossági intézkedésein, szigorította a vízerőművekre vonatkozó szabványait, és átláthatóbbá tette a kibocsátásokhoz, valamint az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó vállalásainak nyomon követését. A WWF szakértői szerint itt az idő, hogy a többi közösségi pénzintézet és fejlesztési bank is a fenntartható fejlődést szolgáló politikára váltson, és támogassa a megújuló energiaforrások terjedését – áll a szervezet közleményében.
„Az EBRD végre búcsút intett az elavult szén alapú technológiának, és csatlakozott ahhoz a mozgalomhoz, amelynek tagjai felismerték a szén alapú projektek egészségre és környezetre gyakorolt káros hatásait. Az EBRD lépése pozitív eredmény, azonban ahhoz, hogy esélyünk legyen arra, hogy a Föld átlaghőmérséklete a 2 °C-fokos növekedés alatt maradjon, az EBRD-nek tovább kell szigorítania szabványait, végül pedig valamennyi pénzügyi támogatását ki kellene vonnia a fosszilis tüzelőanyagokon alapuló erőművekből” – foglalta össze Benkő Dániel, a WWF Magyarország szakértője.
Az EBRD elméletileg három fő szempont szerint dönt arról, hogy egy hozzá benyújtott projektet finanszíroz-e vagy sem. Ezek az energiabiztonság, a pénzügyi megtérülés és a környezeti hatás. A gyakorlat azonban sokkal inkább azt mutatta, hogy ezek a szempontok nem egyforma súllyal estek latba, és éppen a környezeti hatás szorult a legtöbbször háttérbe a gazdasági-társadalmi haszonnal szemben. Az EBRD mostani intézkedései arra engednek következtetni, hogy az intézet valóban belátta, korábbi politikáját és döntési mechanizmusát át kell alakítania, és mint a nemzetközi energiapiac meghatározó szereplőjének, aktívan hozzá kell járulnia a szénmentes gazdaságra történő átálláshoz.
A következő hónapokban a WWF figyelemmel kíséri, hogy az EBRD hogyan hajtja végre új, „szénellenes” politikáját. A bank első vizsgája az lesz, hogy társfinanszírozója lesz-e egy tervezett, 600 MW-os ligniterőmű építésének Koszovóban. A banknak tartania kellene magát az elhatározásához és egy tiszta technológiával működő alternatívát kellene támogatnia, mind Koszovóban, mind a világ más tájain.
A magyar kormány energiastratégiájáról beszélt Hizó Ferenc helyettes államtitkár a Piac&Profit által rendezett Fenntarthatósági Csúcs konferencián. Előadásának összefoglalója itt olvasható.
