A jogszabály azt a 2015-ben elfogadott törvényt szigorítja, amellyel Románia beültette a hazai jogrendbe a könnyű műanyag hordtasakok felhasználásának csökkentését célzó európai uniós irányelvet. A szigorítást egyhangúlag fogadta el márciusban a bukaresti képviselőház. A törvény az 50 mikronnál vékonyabb műanyagból készült füles, illetve ingvállas tasakokat tiltja ki Romániából. Az egyszerű (fül nélküli) nejlonzacskókra a jogszabály hatálya nem terjed ki. (Az idei Föld Napjának fő témája a műanyaghulladék visszaszorítása volt.)

Kép: PP Archív

A törvény arra kötelezi a kereskedőket, hogy - a környezettudatos vásárlás megkönnyítése érdekében - jelöljék meg az újrahasznosítható csomagolóanyagokat, illetve ezek visszaváltását, vagy cseréjét is lehetővé kell tenniük.

A jogszabály előírja, hogy május 27-étől a bukaresti környezetvédelmi minisztériumnak jelentést kell összeállítania az Európai Bizottság számára az évente elhasznált nejlonzacskó-mennyiségről, a környezetvédelmi ügynökségeknek pedig tájékoztató kampányokat kell szervezniük a felhasználók és kereskedők számára a csomagolóanyagok begyűjtéséről, értékesítéséről és újrahasznosításáról.

Belefulladunk a műanyaghulladékba

A PET-palackokból eredő plasztikszemét felhalmozódása a tengerekben éppolyan súlyos környezeti válsággá válik, mint a klímaváltozás. 2050-re az óceánok súly szerint több műanyagot fognak tartalmazni, mint halat. A halak megeszik a plasztikot, mi pedig a halakat. Másodpercenként 20 000 italospalackot vásárolnak a világon. Ezt a hatalmas forgalmat főleg a nyugati világ táplálja: mindenki hozzászokott, hogy nem a csapvizet issza, hanem ásványvizet vásárol a boltban, s ez a vásárlási szokás átterjed a feljövő gazdaságokra. A palackgyártás növekedéséért elsősorban Kína piaca felelős, ahol többszázmillió főről beszélhetünk, akik újdonsült ásványvízfogyasztókká válnak.