A tudósok közelmúltban készített számításai szerint a Föld fosszilis energiatartalékainak jelentős részét ott kellene hagyni, ahol vannak, ha nem szeretnénk szén-dioxiddal továbbtelíteni a légkört. Az Energiaklub és a Magyar Energiahatékonysági Intézet lakossági felmérését vizsgálva, illetve az adott területen szerzett Bright enVision tapasztalatai alapján a magyar lakosság épületenergetikával és környezetvédelemmel, energiafelhasználással kapcsolatos tudatossága sürgős fejlesztésre szorul – közölte a vállalat.
A háztartások több mint 60 százaléka végzett valamilyen energetikai korszerűsítést otthonában az elmúlt 10 évben A magyar lakosság körében legelterjedtebb energiamegtakarítást és környezetünk védelmét segítő beruházások: a nyílászárók cseréje, a háztartások 45 százalékánál, a homlokzati, illetve födémszigetelés 20-20 százalék esetén történt meg. A felújítók több mint fele az eszközök elöregedése, a berendezések tönkremenetele és a magas rezsiköltségek miatt hajtott végre korszerűsítést. A háztartások többsége saját tájékozódása alapján döntött az elvégzendő beruházás tartalmáról, vagy ismerőseinek véleményét kérte, szakértőt, kivitelezőt az esetek 40 százalékánál nem alkalmaztak. Napelemes rendszerrel ma Magyarországon mindössze 20 ezer háztartás rendelkezik. Az állami szerepvállalás, a lakosság tájékoztatása nem megfelelő, nincs a lakosság felé publikálva az elérhető technológiák sokasága, hatásfoka, megtérülése, környezetre gyakorolt hatása. Nincs egységes útmutatás, támogatás sem szakmailag, sem a felhasználható anyagok, technológiák tekintetében.
Napjainkban a megújuló energiaforrásokra kivetett plusz adókkal sokkolja az állam a lakosságot, a bürokratikus akadályok nélküli támogatások és ösztönző kampányok helyett. Eddig is a világ legmagasabb (27%) áfája terhelte hazánkban ezen technológiákat, most ráadásul a világban példa nélküli termékdíjjal is sújtják az iparágat. 2015. márciustól az otthoni napelem-beruházások esetén kötelező lesz a „távműködtetésű tűzvédelmi főkapcsoló” beépítése. 2015. januártól környezetvédelmi termékdíjat (elvben „az adott termék környezetkárosító hatását ellensúlyozó zöld-adót”) kell fizetni a napelemek, a szélerőművekben használt generátorok, vezérlő egységek minden kilogrammja után, ami egyébként ellentétes a törvény által deklarált célokkal.
A Környezetvédelmi Termékdíjról szóló törvény módosításával, 2015. január 1-jétől igen jelentős – 114 Ft/kg díjat – rótt ki a környezetvédelmet nagymértékben szolgáló napelemekre. Ezáltal az átlagosan telepített (3000-4000 Wp) rendszerek esetében 30 ezer–50 ezer forint környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettséggel növelte meg a rendszerek árát.
