Az energiaválság kapcsán az önkormányzatok számára a legnagyobb kihívást az önkormányzati fenntartású épületek energiaköltsége és ennek fedezethiánya jelenti. Tízből nyolc településen súlyos vagy nagyon súlyos gondot okoz az energiaköltségek kigazdálkodása. Emellett az átlagosnál komolyabb problémának látják a megújuló energiaforrások hasznosítási lehetőségeinek hiányát, a megnövekedett lakossági megkeresések kezelését valamint a szociális tűzifa beszerzését és elosztását is.
A megkérdezett önkormányzatok 92 százalékát a közepesnél súlyosabban érinti a fenti problémák legalább egyike. Az energiaválsághoz kapcsolódó lakossági megkeresések kezelése különösen az észak-alföldi és a dél-alföldi régióban jelent nehézséget. E két régióban a válaszadók közel 60 százaléka jelezte, hogy súlyos vagy nagyon súlyos teher a megnövekedett lakossági megkeresések kezelése.
Meglepő, de a települések közel kétharmada nem tervezett vagy tett lépéseket az energiaválság kezelésére az év eleje és szeptember között. Akik igen, jellemzően télre intézményeket zárnak be, vonnak össze, korlátozzák nyitvatartásukat, lejjebb tekerik a fűtést, és takarékoskodnak a közvilágítással. Egyelőre csak az önkormányzatok tizede próbál megújuló energiaforrásokat telepíteni a helyzet enyhítése érdekében, szintén mintegy egytizedük pedig fatüzelésre vagy vegyes tüzelésre áll át.
A klímaváltozás súlyosságát legutóbb 2015-ben mérték fel önkormányzatok körében. Továbbra is globális szinten tartják legtöbben (79 százalék) súlyosnak a jelenséget, de növekedett azok aránya, akik országos, illetve helyi léptékben is súlyosnak ítélik a problémát. Enyhén, 70 százalékról 76 százalék-ra növekedett azok aránya, akik Magyarország szempontjából is súlyos vagy nagyon súlyos gondnak tartják. Leginkább abban látható elmozdulás, hogy egyre többen úgy ítélik meg: az éghajlatváltozás saját településükön is súlyos vagy nagyon súlyos problémát jelent. Ez az arány 53 százalékról 61 százalékra emelkedett.
