A légszennyezés csökkentési lehetőségeiről tartott megbeszélést nemrég a környezetvédő szervezeteket tömörítő legnagyobb európai szövetség, az Európai Környezetvédelmi Iroda (EEB). A brüsszeli találkozón elsősorban a tervezett új uniós irányelvek lehetőségeiről és hátrányairól esett szó. A tagországok károsanyag-kibocsátását szabályozó határértékekről szóló irányelv (NECD) tervezetébe sikerült belefoglalni olyan előírásokat, amelyeket a környezetvédő szervezetek is régóta támogatnak. Ilyen a metán és a PM2,5(két és fél mikrométernél kisebb átmérőjű részecskék) kibocsátásának korlátozása. A tagállamok közül azonban sokan nem fogadják el a rájuk vonatkozó adatokat, és azzal érvelnek, hogy a szennyezés nagy része szomszédaiktól származik. Bár ez igaz, logikátlan ezzel érvelni, hiszen a határokat nem tisztelő légszennyezés éppen a közös európai fellépés fontosságát emeli ki. Az új irányelvek alapjául szolgáló számítási modell (GAINS) ugyanakkor kétségtelenül nem tökéletes. Például azt vetíti elő, hogy 2030-ra minden tagországban csak villanymozdonyok lesznek. Ez a magyar (és általában a kelet-európai) helyzetet tekintve túlzottan optimistának tűnik - írja a Levegő Munkacsoport közleménye.
A levegőszennyezés csökkentésére szánt új jogszabály-tervezeteket az újonnan kinevezett Európai Bizottság levette volna a tárgyalóasztalról, azonban ezt egyelőre szerencsésen sikerült közös erőfeszítéssel megakadályozni, többek között azért is, mert az új Bizottság is belátta, hogy ezzel több évnyi előkészítő munka veszne kárba. Az Európai Unióban most a gazdaság élénkítésére koncentrálnak, ezért a környezetvédő szervezetek is egyetértettek abban, hogy a levegőszennyezés csökkentésének pénzügyi előnyeit is kell hangsúlyozni. Évente óvatos becslések szerint is évente 300 és 900 millió euró közé tehetők a levegőszennyezés egészségügyi költségei az unióban, a szennyezés csökkentésének költségei viszont ennél sokkal kisebbek lennének. Így a szigorúbb szabályozás (és annak betartása) nemcsak az európai polgárok életminőségét javítja, hanem a tagországok költségvetési terheit is csökkentené.
