Miskolci bemelegítés

Nincs emisszió, a felszínen pedig legfeljebb egy kis ház „avatkozhat be" a környezetbe, vagyis a zöldenergiás lehetőségeken belül is a legtisztább a többnyire két kilométer mélyből felhozott termálvíz. Ezt a környezetbarát érvet egy arányszám és egy forintban mért beruházási érték egészíti ki, ugyanis Bokorovics Balázs, a PannErgy Nyrt. igazgatótanácsának elnöke a Piac & Profitnak azt is a tudomására hozta, hogy milyen módon és mennyiért vehet részt a geotermikus energia az ország energiaellátásában.

- A Magyar Tudományos Akadémia kutatásából tudható, hogy az ország energiaforrásának 5,8 százaléka a felszín alól felhozható meleg víz lehet - fejtette ki a tőzsdecég elnöke lapunknak abból az alkalomból, hogy a szentlőrinci után már a második nagy projekttel is célegyenesbe ért a vállalkozás: Mályi mellett április utolsó napján megkezdhették annak a kútnak a fúrását, amelynek a feljövő 100-120 fokos vize gondoskodni fog a városrész távhőszolgáltatásáról. - A folytatás is biztató Miskolc térségében, mivel sor kerülhet további hat-nyolc fúrásra - termelő és visszasajtoló kút kialakítására - is, mellyel még garantáltan biztonságos marad a térség karsztvízrendszere, de bővíthető azon épületek köre, amelyek élvezhetik a komoly árelőnnyel együtt járó termálvizes fűtést.

Hőszivattyű működése - alternativenergia.hu

Ígéretes geotermia

(Táplálék)láncszakadás

Mesterséges mikrobiológiai táplálékláncnak lehet nevezni azokat a megoldásokat, amelyeket mind sokoldalúbban igyekeznek alkalmazni energiatermelésre. A biogáz, mert erről van szó, idehaza azonban elsősorban a tudományos kutatás intézményeiben ismert igazán, mivel a jogi, szabályozási feltételek inkább akadá-lyozzák, mint segítik a gyakorlati hasznosítást. A Szegedi Egyetem biotech-nológiai tanszékének vezetője, Kovács Kornél május elején, a Magyar Elektro-technikai Egyesület rendezvényén azt oszthatta meg hallgatóságával, hogy egy biogázüzemhez 23 különböző engedélyre van szükség 10, egymás ellen is ható jogszabály alapján. A tisztított biogáz pedig olyannyira nem számít hasznos anyagnak, hogy a normál hálózatokba sehol sem lehet bevezetni, azaz nem lehet energia-forrásként használni. A járművek sem „tankolhatnak” biogázt, mivel Magyar-országon nem ismerik el üzemanyagnak. Az energianövények termesztése sem kapott még polgárjogot, mert az ellen-érdekeltek szerint elveszik az élelemnek szánt növények elől a földeket. Csakhogy kiszámolták: egymillió hektáron – az összes szántó 15-16 százalékán – termesz-tett energianövénnyel a hazai energiaigény 40–45 százalékát lehetne kielégíteni.

A miskolci projekt is igazolni látszik, hogy az import földgáz ellenében fokozatosan át lehet térni a hazai alternatív energiahordozóra. A geotermia valóban sokfelé oldhatja meg a helyi fűtési igényeket, noha a szükséges beruházások komoly pénzt emésztenek fel. A finanszírozás megoldásáról jól átgondolt indítványokkal rendelkeznek a PannErgynél. Bokorovics Balázs legalább 100 milliárd forintnyi beruházást vélelmez az akadémiai 5,8 százalékos energiaellátási részarányhoz, vagyis a mai szűkös időkben csillagászatinak tűnő pénzekre lenne szükség az energia kinyeréséhez. A forrás pedig több helyről származhat. Az új kormányzati energiastratégia kiemelt szerepet szán a megújuló energiának, mert Magyarország sem maradhat ki Európa „zöld ipari forradalmából". A társaság elnöke így bízik abban, hogy az éppen erre a célra szánt uniós támogatásokból a geotermia végre az európai arányok szerint részesedik majd.

Emellett egyre nő a befektetők érdeklődése is, a néhány évvel ezelőttihez képest nagyobb pénzek áramlanak ebbe a szektorba. Tehát a magántőke is biztos megtérülést lát benne, csak a valóban nagy kezdeti beruházási költségek okoznak problémát. De éppen erre találták ki az uniós programokat, például a Környezet és Energia Operatív Programot (KEOP), bár sajnos, az elmúlt egy-két évben ezeknek a támogatásoknak az odaítélését átláthatatlan bürokrácia és lassúság jellemezte.

- Társaságunk már azt is eredménynek tekinti, ha sikerül két-három százaléknyit a teljes energiaszükségletből a geotermiával megvalósítani - szögezte le Bokorovics Balázs. - A mi vállalkozásunk „csak" a vizet képviseli, de más módon is kinyerhető a föld hője. A hőszivattyús rendszereknek ugyancsak nagy jövője lehet. A Balatontól északra hatalmas területeken esélyük nincs termálvizes kis erőműveknek, de hőszivattyúkkal nagyon sok település csökkentheti a fosszilis energiahordozók fogyasztását. Véleményünk szerint a támogatások fókuszát a megújuló energiákra kell helyezni, ezen belül is olyan területekre, mint például a Magyarországon különösen ígéretes mélyvizes geotermiára és a hőszivattyús technológiák megvalósítására.

Együtt a gázárral

Az elmúlt pár hónapban már egyébként is sikerrel beavatkozott saját rendszere átalakításába az állam, hiszen a távhőszolgáltatás áfáját leszállította öt százalékra. Bokorovics Balázs szerint ezzel a lakosságnak címzett adókedvezménnyel egyfajta gáztámogatást is elért a döntéshozó, de szerencsére a geotermális rendszerek is előnyt élvezhetnek az egyedi gázfűtéshez képest. Az önkormányzatok, amelyek intézményeik költségvetéséért mindenképpen felelősek, s érdekükben áll a lakosság támogatása is az olcsóbb fűtési rendszerek révén, mostanában megint a drágulással kénytelenek számolni, ha az olaj és a földgáz világpiaci árának hatásaival találkoznak.

A geotermikus energia Európa-térképe: Magyarország jó helyen

- Nem is véletlen, hogy a helyhatóságok növekvő energiaköltségeket kénytelenek elviselni, mivel mindmáig a gázárhoz viszonyítják az energiafelhasználásuk árát, a várható kiadásaikat - fogalmaz Bokorovics Balázs. - A legutóbbi időkig a gázárhoz indexált geotermiás energiaszolgáltatás is jellemző volt, igaz, a gázár drágulását már szolidabban lehetett követni.

A gázár világpiaci - és persze hazai - növekedésével tehát nem tart lépést a termálvizes távhőszolgáltatás ára, s így eleve ráirányíthatja a helyhatóságok figyelmét erre a lehetőségre. S ha az állam is úgy akarja, a beruházások is finanszírozhatóbbak, támogatottabbak lehetnek. Akkor mindenképpen, ha a miskolctapolcai projekt üzenetértékű lesz, amennyiben kiderül, valóban megéri a helyi energiaszolgáltatónak, önkormányzatnak és a lakosságnak is az átállás, a megújuló energiahordozó alkalmazása.

Első teles hőszivattyú

A Hun utca 1–5. számú ház tavaly válhatott le a Főtáv rendszeréről, s az első „hőszivattyús télről” már adatok is rendelkezésre állnak. Béndek Tibortól, a Geo-NRG Kft. műszaki üzletágvezetőjétől az angyalföldi panelépület „hőalternatívájáról” érdeklődve megtudtuk: a hőszivattyús berendezéseket a ház pinceszintjére telepítette a kft., az épület egyik oldalánál négy termelő, a másiknál hat nyelető kutat fúrattak. Az előbbiekkel a körülbelül 15 fokos vizet felhozzák a talajból, s a föld alatti vezetékhálózaton keresztül juttatják el az épületben lévő hőszivattyúkhoz.

A berendezések hét fokkal lehűtik a vizet, melyet a nyelető kutak segítségével visszajuttatnak a földbe, miközben a hőszivattyúk a kinyert hővel – a segédenergiaként felhasznált árammal – állítják elő a lakásokba eljutó víz melegét. A Hun utcai ház lakói az első hőszivattyús telüket olcsóbban élték meg, mint a korábbiakat. Új partnerük, a geotermikus hőszolgáltató vállalat október és április vége között a fűtést a garantált 15 százalék helyett 37,5 százalékkal tudta olcsóbban adni. A Geo-NRG – amely finanszírozza a gépek telepítését, működtetését, az ügyfelekkel pedig 20 éves hőszolgáltatási szerződést köt – csak hődíjat számít fel partnereinek, ebbe építi be a költségeket, a szervizt, a karbantartást, az üzemeltetést, beleértve a hőszivattyúhoz szükséges villamos áram árát is. A szolgáltatási szerződésben évenként előírják az ármeghatározás módját, idejét.

Április–májusban kerül sor a korrekcióra, akkor, amikor már tudni lehet az előző évi hivatalos inflációs adatot és az elektromos áram fogyasztói árindexét. A Geo-NRG Kft. a talajvizes, a talajszondás és a levegős hőszivattyúk mindegyikét alkalmazni kívánja, függően attól, hogy a geológiai feltételek melyiket engedik meg. A társaság specialitása azonban az, hogy az évtizedekkel korábban, iparosított technológiával épült házak fűtési rendszereit képes kiváltani a környezetbarát eszközökkel.