Az olajcégek azonban most Hillary Clintont favorizálják. Teszik ezt annak dacára, hogy Clinton már jelezte, nem rajong a meghiúsult Keystone-olajvezeték ötletének feltámasztásáért, mely a kanadai olajhomok-mezőket az amerikai olajfinomítókkal kötötte volna össze, átgázolva rengeteg védett természeti övezeten. Donald Trump kampányprogramja részévé tette, hogy ha rajta múlik, akkor megépülne az olajvezeték.
Akkor hát miért tartják üzletileg jobb lehetőségnek Hillary Clinton elnöki mandátumát a nagy olajvállalatok? A Center for Responsive Politics adatai szerint az olaj- és gázipar 18,3 millió dollárnyi támogatást adott az idei kampányszezonban, s ennek 96,3 %-át a republikánusok javára utalták át. A maradék ment közvetlenül a két elnökjelölt kampányának.
Trump 153 974 dollárt kapott olajipari támogatóktól, Clinton 550 971 dollárt. Hogyan lehet ez? Úgy, hogy az olajipari cégek a republikánus elnökjelöltségért folyó verseny korai szakaszában osztogattak bőkezűen - főleg Jeb Bushnak (9,7 millió), Rick Perrynek (1,6 millió) és John Kasichnek (1,6 millió). Csakhogy időközben Trump nyerte meg a konzervatív párt elnökjelöltségét. Ha nem őt választja a párt, akkor az "olajos" érdekcsoport kitartott volna a republikánus oldalon.
Mit nem szeretnek Trumpban?
Trump hiába hangoztatja, hogy "megvalósítja Amerika energiafüggetlenségét", az energiaszektor nagyjai nem hisznek benne, hogy az újdonsült politikus képes lenne erre. Az USA olajfogyasztásának 24 százalékát fedezte importált kőolajból 2015-ben, állítja az amerikai Energiainformációs Ügynökség (EIA). A meglepő az, hogy ez a belföldi olajérdekeket védő retorika még fordítva is sül el. Előállt ugyanis az a helyzet, hogy az olajcégek vonzó befektetési célpontnak látják Mexikót (a kormány liberalizálta az energiapiacot 2014-ben), de a Trump által tervezett faltól, amit a határon építene fel az illegális bevándorlást megállítandó, sérülnének a két ország kapcsolatai.
Hillary Clinton ugyan támogatja például a hidraulikus repesztéssel, vagyis a frackinggel történő palagáz kitermelését külföldön, de a belföldi kitermelésről már sokkal óvatosabb megjegyzéseket tett. Tudván, hogy az rendkívül környezetszennyező. Az is kérdéses, hogy Clinton olyan bőkezű lesz-e a tengeri olajkitermelésre feljogosító engedélyek kiosztásával, mint Obama volt a BP-olajkatasztrófa után is.
