A napenergia részesedése a beruházásokból arányosan 24 százalékkal, míg a zöld hidrogén 64 százalékkal emelkedett. A szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és -tárolás 2022 óta 39 százalékkal nőtt, bár még mindig kevesebb, mint 2 százalékát teszi ki a teljes klímatechnológiai finanszírozásnak. Az alacsonyabb kibocsátás-csökkentési potenciállal rendelkező technológiákra fordított tőke aránya csökkent, a könnyű akkumulátoros elektromos járművek beruházási aránya 2022 óta 50 százalékkal, a mikromobilitásé pedig 38 százalékkal; ugyanakkor a mobilitás különböző formái még mindig a beruházások 45 százalékát teszik ki.

Ami a klímatechnológiai beruházások ágazati megoszlását illeti, jelentős változás történt az ipari szektorban, amely a kibocsátások nagyobb hányadát teszi ki (34 százalék), mint a gazdaság bármely más ágazata (22 százalék mezőgazdaság és élelmiszeripar, 17 százalék épített környezet, 15 százalék mobilitás, 12 százalék energia). A befektetők 2013 és 2022 harmadik negyedéve között a klímatechnológiai kockázatitőke-finanszírozás kevesebb mint nyolc százalékát csatornázták az ipari ágazatokba, viszont ez az arány csaknem megduplázódott (14 százalék) 2022 negyedik negyedéve és 2023 harmadik negyedéve között.

Elmozdulás a korai fázisú befektetésektől

Elemzésünk kimutatta, hogy az elmúlt években a beruházók folyamatosan elmozdultak a korai fázisú befektetésektől a későbbi fázisúak felé, többek között a tőkeintenzív klímatechnológia tervezésével vagy bevezetésével kapcsolatos nehézségek, valamint a kihívásokkal teli makrogazdasági környezet miatt. 2018-ban és 2019-ben az összes klímatechnológiai ügylet több mint kétharmadát a korai szakaszban lévő befektetések tették ki, amelyek 2023-ban körülbelül 47 százalékra estek vissza. A kihívást jelentő piaci tényezőktől függetlenül 2023-ban folyamatosan érkeztek az új klímatechnológiai befektetők, ami azt jelzi, hogy az iparág összességében továbbra is vonzó.