„Önmagában már az is jó eredmény, hogy a kedvezőtlen gazdasági helyzet hatására nem zuhant vissza a fenntarthatóság iránti igény” – összegezte Suba Levente, a K&H fenntarthatósági programjának vezetője.
Hozzátette: ilyen körülmények között az sem meglepő, ha nem növekszik az egyébként drágább zöld energia felhasználása, és a vállalatoknak mindössze 2-3 százaléka él ezzel a lehetőséggel.
Annál inkább meglepő, hogy a cégvezetők jelentős része nincs pontosan tisztában az EU karbonkibocsátási céljaival – tudniillik, hogy 2050-re a zéró kibocsátást kívánják elérni –, sőt a helyes választ adók aránya az előző félévhez képest még csökkent is. Pedig az EU-s szabályrendszer szigorú korlátokat szab a károsanyag-kibocsátásnak, ami minden vállalat életére kihatással lesz.
Karbonsemlegesség – teher vagy lehetőség?
Az előző félévhez képest jelentősen csökkent azon vállalatok aránya, amelyek egyáltalán nem érzik magukat érintettnek a széndioxid-kibocsátás szempontjából, miközben már a cégek majdnem fele érzékeli a problémát. Minél magasabb egy vállalat árbevétele, annál valószínűbb, hogy érintettnek érzik magukat, de ebben a félévben különösen magas az arányuk a mezőgazdasági cégek körében is. Nyilván nem függetlenül a makrogazdasági problémáktól, egyelőre az a jellemző, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos feladatokat a cégek zöme inkább nehézségként, mintsem lehetőségként éli meg.
