Nem egyszerű feladat olyan ötlettel előállni, amely azokat a drasztikus százalékos csökkentéseket teljesíteni képes, amelyet a nemzetközi hatóságok a repülőgép-tervezők elé állítanak.

A verseny fő célja az olyan, egyre égetőbb kérdések feloldása a repülőiparban, mint a lakott területek zajterhelésének és a repülőgépek károsanyag-kibocsátásának csökkentése.

A mérnökhallgatóknak azonban nem szárnyalhatott határok nélkül a fantáziája, hiszen olyan technológiai megoldásokat kellett ötvözniük innovatívan, amellyel tervük teljesíteni tudja a legkésőbbi, 2035-ös üzembe lépési dátumot, és amellyel a gyártási költségek sem szöknek túlzottan magasba.

Az "Urban Liner" koncepciójukkal a müncheni diákoknak, úgy tűnik, mégis sikerült ezt megvalósítani, amelyet idén szeptemberben a NASA mérnökei előtt is prezentálhattak egy konferencián. Prezentációjuk végeztével lehetőségük volt bepillantani az USA és a NASA aktuális kísérleti repülőgépeinek programjaiba is.

Tervükkel a "Subsonic", vagyis hangsebesség alatti utasszállító repülőgépek csoportját erősítik, ám az egyre ígéretesebb akkumulátortechnológiának köszönhetően hibrid meghajtással. Annak érdekében, hogy a károsanyag-kibocsátást 80 százalékkal és az üzemanyagigényt 60 százalékkal csökkenteni tudják, egyszerre kellett valamely találékony ötlettel előállniuk az aerodinamika és a meghajtási lánc szempontjából is. Így született meg az egyetlen gázturbinás hajtóművel ellátott, 300 utas befogadására képes Urban Liner.

Tervük egyik fő célja az volt, hogy egy olyan repülőgépet alakítsanak ki, amellyel a jövőbeni sűrűn lakott repülőterek is megközelíthetővé és egymással összeköthetővé válnak, így növelve ötletük piaci versenyképességét a konkurenciával szemben. (Jetfly)