Egy 40%-os kötelező energiahatékonysági cél Európa gazdaságát évi 4%-kal erősítené, 3,15%-kal javítaná a foglalkoztatottsági mutatókat és a fosszilis energia importját 505 milliárd euróval csökkentené egy bizottsági tanulmány szerint, amely az EU Energiahatékonysági Irányelvének felülvizsgálatára készült. Az európai energiaellátás biztonságáról, és a 2030-as energiahatékonysági és klímacélokról a június 25–26-i csúcstalálkozón tárgyalnak Brüsszelben.
Az irányelv felülvizsgálatát az ukrán válság miatt határozta el az EU idén márciusban. Azért is szükség van kötelező energiahatékonysági célokra, mert az egyes tagállamok 2020-ra tett önkéntes energiamegtakarítási vállalásai összességükben csak 17%-ot jelentenek, azaz nem érik el az EU által megszabott 20%-os célt. (Magyarország 18%-os célt tűzött ki a legutóbb a Nemzeti Reform Programban, amelyről itt olvashat bővebben). Günther Oettinger energiaügyi biztos a 2020-as célkitűzés elmulasztását elfogadhatatlannak nevezte, minden tagállamtól nagyobb elkötelezettséget kért, és egyben 2030-ra tagállami szinten kötelező energiamegtakarítási cél bevezetését sürgette, Európa Oroszországtól való gáz- és olajfüggőségének csökkentése érdekében.
A Greenpeace megbízásából júniusban, a ’visegrádi négyek’ lakossága körében Ipsos által végzett reprezentatív közvélemény-kutatás szerint a magyar válaszadók 90%-a kötelezővé tenné az Európai Unió országaiban a megújuló energiaforrások arányának növelését, az összes megkérdezett 85%-a emellett az energiaveszteség csökkentésére is kötelezné a tagállamokat.
