Kiszámíthatatlan a napenergia szabályozása

A magyar napenergia piac résztvevői óvatosan optimisták a napenergia hasznosításának jövőjét illetően és nem csak az uniós támogatásoktól vagy a technológia árának csökkenésétől várják a piac fejlődését, hanem a szabályozási környezet stabilitásától is – derül ki a MANAP Iparági Egyesület legfrissebb, tagjai körében a magyar napenergia-piacon a tervezés, gyártás, kereskedelem és kivitelezés területén egyaránt jelentős piaci szereplők bevonásával‒végzett felméréséből 2017 elején.

Piaci és iparági kilátások: óvatos-optimista jövőkép

Magyarországon a napenergiával foglalkozó cégek aktuális és jövőbeni piacát az (óvatos) optimizmus jellemzi. Míg a jelenlegi piaci helyzetben a tagok relatív többsége (41%) növekedik, egyharmaduk pedig stabilnak látja cége helyzetét, rövidtávon már túlnyomó többségük optimista és nagyon kevesen (7,5%) várják a piaci helyzet romlását. Messzebbre tekintve, az optimizmus megtorpanni látszik, hiszen a 3-5 éves távlatban a határozottan optimisták (22%) aránya fele akkora, mint az enyhén optimistáké (44%), és az enyhén pesszimisták aránya 22%-ra nőtt. „Szeretnénk abban bízni, hogy a megújuló energiaforrások és azon belül a napenergia hasznosítása Magyarországon sikertörténet lesz, azonban ahogy a felmérésből kiderült, tagjaink ugyan optimisták, de sajnos kevesen gondolják határozottan azt, hogy ez az optimizmus hosszabb távon is fenntartható.” – értékelte az eredményeket Szolnoki Ádám, a MANAP elnöke.

kép: freeimages.com

Szabályozási környezet: hármas alá

Az iparág szabályozási környezetét a túlnyomó többség (85%) közepesnek, vagy annál is rosszabbnak tartja, egyharmaduk kifejezetten negatív véleménnyel bír, és csak egy szűk kisebbség (15%) vélekedik pozitívan. Márpedig a napenergia terjedésének legnagyobb gátja a tagok 71%-a szerint a szabályozási környezet, mivel a vevők/piac informáltsága és a technológia ára csak a tagok negyede szerint akadályozó tényező. A napenergia elterjedésében a tagok többsége szerint (60 %) az adók, díjak (például a termékdíj) csökkentése jelentené a legnagyobb könnyítést, ezt követi az állami támogatások (53%) és általában a finanszírozási környezet javítása (46%), az uniós pályázati rendszerjavítása pedig csak az utolsó a sorban (35%). „Tagjaink véleménye természetesen egybevág az egyesület állásfoglalásaival: sajnos az elmúlt időszakban többször voltunk kénytelenek a szakmai csatornákon és a sajtó nyilvánossága előtt megfogalmazni ellenvéleményünket egy-egy új szabályozás kapcsán: legutóbb például februárban azt tettük szóvá, hogy a napelemet használók által fizetendő teljesítménydíj bevezetése nem segíti a napenergia hasznosításának elterjedését, mert sokan nem mernek belevágni egy nagyobb fejlesztésbe, ha nem tudják kiszámítani a jövőbeni hozzájárulás mértékét. Sajnos ebben azóta sem látunk tisztábban. Az a szakmai javaslatunk, hogy mérési koncepcióra is kiterjedő egyeztetést követően kerüljön megfogalmazásra a teljesítménydíj bevezetésének menetrendje, mégpedig a napelemes rendszerek élettartamát figyelembe véve hosszú távra előre, lehetőleg még 2017 folyamán. Így pénzügyileg is tervezhetők lesznek a napelemes beruházások.” – tette hozzá Szolnoki Ádám.

Kép: MANAP

Kis naperőművek és háztartási kiserőművek: lendületes bővülés jöhet

Ami a konkrét területeket illeti, rövid- és középtávon (1-5 év) a felmérésben részt vett tagok a kisebb naperőművek (500 kW-ig), és a 10-50 kW-os közületi háztartási kiserőművek (HMKE) piacának bővülésében bíznak leginkább, majd a nagyobb teljesítményű naperőművek (500 kW felett) és a lakossági HMKE kategóriája következik. Hosszú távon már a lakossági HKME és a naperőművek piacán számítanak a tagok bővülésre.

„Az optimizmus a piaci szereplők között nem alaptalan, ugyanakkor a 2014-ben és 2015-ben is tapasztalt duplázódó éves piacméret az Energiahivatal előzetes adatai szerint 2016-ban harmadával csökkent az előző évhez képest, ami mindenkit óvatosságra intett a jövőbeli terveivel kapcsolatban.” – tette hozzá a MANAP elnöke.

Információhiány lassítja a geotermia alkalmazásának elterjedését
Az információhiány és a beruházási költségek jelentik a legfőbb korlátját a geotermikus energia elterjedésének Magyarországon – vélik azok a megkérdezettek, akik részt vettek abban az on-line kutatásban, amelyet Magyarország egyik geotermikus energia hasznosításával foglalkozó vállalata, az EU-Fire Kft. végzett el 2017 februárjában és márciusában. A kutatás eredményeiről Dr. Kovács Imre, a társaság egyik tulajdonosa számolt be.

Véleményvezér

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad

Kormányváltás lesz Csehországban, de Ukrajna támogatása marad 

Babis célja egypárti kormány létrehozása, amelyet más pártok kívülről támogatnának.
Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből

Hadházy Ákos szerint luxusutakra jártak a köztévé vezetői az adófizetők pénzéből 

Az adófizetők pénze könnyen vihető préda.
Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása

Egy magyar szervezet is részt vett egy olyan gyűlésen, amelynek célja az Orosz Birodalom helyreállítása 

Az Orosz Birodalom helyreállítása sok ember álma Keleten.
Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok

Fellélegeztek Európában, buktak az oroszbarátok 

EU-párti győzelem a moldovai választásokon.
Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött

Török Gábor előkapott egy dokumentumot, amikor Orbán Viktor egy politikustársa nemi identitásán élcelődött 

Elfajzott-e a Fidesz, ez a kérdés uralja a közbeszédet.


Magyar Brands, Superbrands, Bisnode, Zero CO2 logo