Kép: SXC

2014 volt negyvenéves távlatban az első év, amikor a globális gazdasági növekedés ellenére megállt a világ energiafogyasztásának és károsanyag-kibocsátásának emelkedése és 2015-től hasonlóan jó számokat reméltek a szakemberek. A G20-ak adatai alapján most készült el az Enerdata éves jelentése, mely szerint 2,8 százalékos gazdasági növekedés mellett 0,5 százalékkal emelkedett az energiafelhasználás és 0,2 százalékkal csökkent a CO2 kibocsátás. Energiatrendek szempontjából kiemelkedő a G20 szerepe, hiszen itt történik a teljes energiafelhasználás több mint 80 százaléka.

Néhány érdekes összefüggésre is rávilágít a jelentés. Egyértelmű, 2 százalékos visszaesés mutatkozott az energiaintenzitás mutatóban, amely több okra vezethető vissza. A legfontosabb, hogy az energiahatékonysági intézkedéscsomagok elkezdték tartósan is éreztetni hatásukat. A széndioxid-kibocsátás stabilizálódása is több faktornak köszönhető, de a legnagyobb súlyt a klímavédelmi csomagok hatása és a szén szerepének visszaszorulása képviseli az energiamixen belül.

Ez még messze nem elég

Természetesen a stagnáló CO2 kibocsátás önmagában jó hír, a felvázolt trendek azonban még nagyon messze vannak a párizsi céloktól, azaz Földünk hőmérséklet-emelkedésének 1,5-2°C-ban való maximalizálásától. (Itt olvashat részletesebben a megállapodásról.)

A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) tavaly, a klímacsúcs előtt készített egy kivitelezhető forgatókönyvet, mely a gazdasági növekedés visszafogása nélkül képes a globális felmelegedés megfékezésére.  Ez egy több összetevőből álló mixre alapul, melynek oroszlánrészét, 49 százalékát az energiahatékonyság javítása adja. A mix fontos összetevői még a megújulók arányának növelése, a nem hatékony szénerőművek leállítása vagy épp a fosszilis energiahordozók támogatásának megreformálása.

Bár már Magyarországon is nyílik az olló a GDP növekedése és energiafogyasztás emelkedése között (2010 és 2014 között 11 százalékkal csökkent az ország primerenergia felhasználása), uniós összehasonlításban a magyar gazdaság még nagymértékben energiaigényesnek számít. 2014-ben egységnyi GDP termeléséhez az uniós átlagnál 76 százalékkal több energiát kellett felhasználni. Az uniós átlagnál magasabb külső energiafüggőségünk is, az energiahordozók 61,1 százaléka származott importból 2014-ben.

„Földünk tovább melegszik. Az idei május volt zsinórban a tizenkettedik hónap, amikor megdőlt az adott hónapban a Föld átlaghőmérsékletének rekordja. Ráadásul a 16 legforróbb év közül 15 a kétezres évekre esik. Az emberek a bőrükön érzik a változást, tenni szeretnének ellene, ehhez azonban támogatásra, iránymutatásra van szükség. Az energiahatékonysági intézkedések ösztönzése, a támogatott energiahatékonysági programok – legyen szó vállalkozásokról vagy a lakosságról – kézzelfogható és hatásos eszközt jelentenek nemcsak a takarékosság, ellátásbiztonság javításában, hanem a károsanyag-kibocsátás csökkentésében is. Muszáj ezt tudatosítani a döntéshozókban is.” – nyilatkozta Szalai Gabriella, a MEHI programigazgatója.