Ma csak Budapesten 15-20 ezer légúti megbetegedésben szenvedő gyermek él, hatvan-hetven százalékuk súlyosabb légúti betegségben szenved - áll a Greenpeace által a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben. A tájékoztatás szerint a gyermekek sérülékenyebbek a környezetben lévő kémiai szennyeződésekre, mert szervezetük a felnőttekénél kevésbé alkalmas arra, hogy lebontsa, méregtelenítse, vagy kiválassza a káros anyagokat.
Az így kialakult károsodás pedig általában élethossziglan tart. Magyarországon a 70-es években néhány tized százalék volt asztmások aránya a gyermekek között, szénanáthás gyermekkorút pedig szinte nem is lehetett találni. Most 4-8 százalék az asztmások aránya, és tíz százalék fölötti a szénanáthásoké.
További problémákat okoz a zöld szervezet szerint, hogy nem olyan régen a légúti megbetegedésben szenvedő gyermekek nagy részének ellátása a Svábhegyről az üllői úti Heim Pál Kórházba került - egy olyan helyre, ahol különösen súlyos a levegő szennyezettsége.
Akár húsz évet is veszíthetnek a fővárosiak
A városi levegőt főleg a kipufogógázok szennyezik. A legújabb adatok szerint tavaly óta is romlott a helyzet, hiszen csak a fővárosban évente közel kétezer ember hal meg idő előtt a levegő porszennyezettsége miatt, a megbetegedések száma pedig eléri a százezret. Ugyancsak aggodalomra adhat okot, hogy az utóbbi évtizedekben tízszeresére nőtt az asztmás megbetegedések száma Budapesten. A fővárosiak ennek köszönhetően átlagosan akár 3 évvel kevesebbet élnek a szállópor-szennyezés miatt, ez egy átlagos szám, ami azt jelenti, hogy egyesek akár húsz évet is veszíthetnek az életükből.
Ezt a folyamatot szeretnék megállítani a civil szervezetek, ezért még tavaly a Stop Szmog kampány indításaként a Levegő Munkacsoport és a Greenpeace nyílt levélben fordult Hagyó Miklós főpolgármester-helyetteshez és kérte, hogy a lehető leghamarabb készítsék el Budapest főváros levegőtisztaság-védelmi intézkedési tervét konkrét határidőkkel, forrásokkal és felelősökkel annak érdekében, hogy a fővárosi levegő minősége mindig az egészségügyi határértéken belül legyen, különös tekintettel a porszennyezésre.
Intézkedési terv azonban a mai napig nincs. "A finompor szennyezettséget, hivatalosan egyáltalán nem mérik, így határérték sincs rá pedig ez a legkárosabb az egészségre"- figyelmeztetett a problémára Lenkei Péter a Levegő Munkacsoport környezeti tanácsadója. (A milánói városvezetés tavaly megszavazta az úgynevezett antiszmog jegy bevezetését az olasz nagyvárosban.)
Értesíteni kellene a lakosságot
A zöld szervezetek ezért követelik a fővárosi vezetéstől ne "piSzmogjanak" tovább: ahelyett, hogy ésszerűtlen döntéseikkel (mint például a tömegközlekedési viteldíjak emelése, vagy a parkolás ingyenessé tétele legnagyobb szmog idején) tovább rontják a budapesti gyermekek egészségét, cselekedjenek. (Az Autómentes Nap alkalmából Fodor Gábor a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium épülete előtt átadta Budapest első olyan kerékpár parkolóját, amely az úttesten az autós forgalomtól hódít el helyet a kerékpárok számára.)
A Greenpeace szeretné elérni azt is, hogy csökkentsék a füstköd-riadó határértékeit, illetve ha a levegő szennyezettsége meghaladja az egészségügyi határértéket, a Fővárosi Önkormányzat a sajtó útján haladéktalanul értesítse a lakosságot a veszélyről. Ez sem az elmúlt évben, sem idén nem történt meg, pedig csak januárban több mint húsz alkalommal volt az egészségügyi határérték felett a levegő szennyezettsége - állítja a zöldszervezet.
