„A közlekedés a teljes energiafogyasztásnak körülbelül a negyedét teszi ki az Európai Unióban, és ezt az energiaigényt jelentős mértékben kőolaj-bázisú energiahordozókkal fedezzük. Egy technológiai váltás a hajtástechnológiában jelentősen csökkenteni tudja a közlekedés okozta környezetszennyezést” – hangzott el a Klímabarát Települések Szövetsége által rendezett Klímabarát Esték sorozat budapesti előadásán.
Az e-mobilitás gyors és széles körű elterjedése függ a töltőinfrastruktúrától. Hazánkban mindeddig 200 töltőállomást telepítettek. Az e-járművek eddigi lassú piaci felfutásának okai közé tartoznak a magas vételár, a korlátozott hatótáv (az itthon forgalmazott autók esetében ez 150 km), a töltőállomások viszonylag csekély száma, a hosszú töltési idő, valamint az akkumulátor rövid élettartama. Mindezek negatív hatásához hozzájárul még a lakosság új technológiától való idegenkedése is. Dr. Csiszár Csaba, a BME docense ugyanakkor arról számolt be, hogy egy 2016-ban végzett kutatás alapján Magyarország átjárhatóságát biztosítani lehet 70 darab, optimális helyszínre telepített töltőállomással.
A közhiedelemmel ellentétben az, hogy rácsatlakoztatjuk az autónkat a töltőállomásra, nem feltétlenül jár együtt az elektromos áram töltésének azonnali megkezdésével. Ennek rendelkezésre állása függ ugyanis az energiaszolgáltató aktuális kapacitásától. A Smart Grid koncepció többek között e problémának valós megoldását jelentené. Az elektromos járművek intelligens töltésvezérlése a hálózat terhelése alapján kisimíthatja az igények és a kapacitások eltérő ingadozásából adódó különbségeket. Az e-mobilitás fejlődésével párhuzamosan fejlesztik az okos járműveket, infrastruktúrát és szolgáltatásokat is.