Az új modell bevezetésével számos feladat hárul a cégekre. Az érintetteknek nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, amit követően adatot kell szolgáltatniuk a hulladékgazdálkodási hatóság felé és díjat fizetni a koncessziós társaságnak.
„A fentieket érdemes nagyon komolyan venni, az átállásra ugyanis rövid az idő és a vállalaton belül különböző területeknek kell összehangoltan együttműködniük a folyamatban. A hatóságnak ráadásul nem csak bírságok kiszabására van lehetősége, hanem akár a társaság tevékenységének felfüggesztésére is. Ha tehát valaki nem regisztrál be a rendszerbe vagy nem képes megfelelő időben és minőségben adatot szolgáltatni súlyos következményekkel nézhet szembe” – hangsúlyozta Heinczinger Róbert.
Az új rendszer bevezetése érinti a környezetvédelmi termékdíjat is, ami már tavaly átalakult. A forrásteremtés a továbbiakban nem célja ennek a szabályozásnak, a fogyasztói szokások megváltoztatása, a keresletbefolyásolás ugyanakkor a jövőben is fontos marad. 2023. július 1-jétől a kiterjesztett gyártói felelősségi díjat levonják a jelenlegi termékdíj tételekből, amit a szokott módon a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak (NAV) kell majd megfizetni.
