Elfogadta a kormány a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerről szóló rendeletet. A szabályozás értelmében 2023. július elsejétől a gyártó - vagy külföldről behozott cikk esetén az első belföldi forgalomba hozó - a termék életciklusának végén, a hulladék kezeléséért is felelőssé válik.

A rendszer hozzájárul ahhoz, hogy Magyarország, az EU-s céloknak megfelelően csökkenteni tudja a települési hulladék újrafeldolgozásának arányát. Az unió célja, hogy 2025-re 55 százalékra, 2030-ra 60 százalékra, majd 2035-re 65 százalékra növelje ezt az értéket minden tagállam. Hazánkban 2014 és 2021 között az Eurostat adatai szerint ez az arány 30-38 százalék között alakult.

„Most alapjaiban kell változtatni azon, hogy hogyan tekintünk a hulladékra” – mondta Heinczinger Róbert, az EY adópartnere. „Köztudott, hogy élelmiszerbiztonság ma műanyagcsomagolás nélkül nincs. Azonban azt már nem lehet megkerülni, hogy mindenki átgondolja, mennyi hulladékot termel, tud-e például hatékonyabban vagy másképp csomagolni. Enélkül szinte elképzelhetetlen, hogy sikeresen át lehessen térni a lineárisról a körforgásos gazdaságra” – tette hozzá.

A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartoznak majd többek között a csomagolások, az elektromos és elektronikus berendezések, elemek és akkumulátorok vagy például a reklámhordozó papír is. A gyártóknak és kereskedőknek, utóbbiak esetében a magyarországi első forgalomba hozónak július 1-jétől tehát gondoskodniuk kell a hulladék kezelésééről. Ezt főszabály szerint díjfizetés ellenében a koncessziós társaság biztosítja a vállalatok számára, míg bizonyos esetekben egyéni teljesítésre is lehetőség nyílik.