Szélsőséges természeti katasztrófát modellezett a napokban a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft., az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) közelmúltban rendezett vihar szimulációjának ötletére. Az OKF - úgy tudjuk - elsősorban az ilyen természeti vészhelyzetekre érvényes kommunikációt tesztelte, az alkusz viszont egy nagy vihar következményeit vezette le a meglévő adataiból és tapasztalatai alapján - tájékoztatott Németh Péter, a fiktív természeti katasztrófát szimulált CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. kommunikációs igazgatója.. A cég azt modellezte, hogy mire számíthatnak azok, akiknek van biztosításuk, s mi lesz azokkal, akik ezen, a havonkénti néhányezer forintos kiadáson spóroltak, miközben mindenüket elviszi egy mostanában gyakori természeti katasztrófa. Az alkusz cég olyan nagy erejű viharral számolt, mint amilyen napok óta menetrendszerűen lecsap az ország különböző régióira A szakemberek bekalkulálták az elmúlt napok valós adatait is, például az időnként óránként hatszázszori villámlást, s egy esetleges halálos kimenetelű villámcsapást is.
Elavult szerződések
Magyarországon mintegy 4,2 millió lakóingatlan van, ennek 73,5 százaléka biztosított, ami nem rossz arány, de elmarad a Nyugat-európai 90 százalékos átlagtól - ismertette a szakértő. A vihar-szimulációban szereplő településen, amely biztosítási szempontból az országos arányt tükrözi, tornádó, jégeső, belvíz és árvíz is pusztított, száz házat romba döntött, vagy súlyosan megrongált, s a talpon maradt épületek ingóságaiban is jelentőskárt tett. A használhatatlanná vált épületek közül 73-ra fizetett a biztosító, a többi tulajdonosa nincstelenné vált, annak ellenére, hogy néhányuknak volt már biztosítása, csak éppen nem elég régi. A szolgáltatók közül ugyanis egyre többen vezetnek be 15 napos moratóriumot a természeti- és árvízkárokra. Ez azt jelenti, hogy ez idő alatt nem fizetnek kártérítést, legalábbis e két káreseményre.
De azok közül sem kap mindenki reális összeget, akiknek volt biztosításuk, mert a szerződések csaknem 30 százaléka korszerűtlen, vagy nem teljes körű. Ez utóbbi esetben a leggyakoribb „hiba", hogy az ingóságokra kötött biztosítás nem értékkövető, vagyis az 5, 10, 15 évvel ezelőtt - vagy még régebben - kötött szerződés óta eltelt években az ügyfelek nem igazították a biztosítást az új, korszerűbb műszaki és egyéb berendezésekhez, azóta szerzett értékekhez. Az ilyen károsultak jóval kevesebb pénzt kapnak, mint amit remélnek. A vihar-szimuláció során ezt, az egyébként gyakori helyzetet is rögzítették a CLB-sek.
Teljes biztosítás
A fiktív természeti katasztrófában tehát - akárcsak a valóságban - természetesen azok jártak jól, akik mindenféle, hazánkban előforduló természeti csapás ellen biztosították házukat és a benne lévő ingóságokat, az utcán álló autót pedig casco „védi".
Magyarországon egyre szélsőségesebb az időjárás, viszonylag gyakran kell számolni nagy erejű tornádóval, jégesővel, heves villámlással járó zivatarral, árvízzel és belvízzel. A szekértő szerint ezekre az esetekre ma már havi párezer forintos díj ellenében, s egy minden részletre kiterjedő szerződés alapján milliós kártérítéseket is kifizetnek a biztosítók, ezért vétek éppen ezen a kiadáson spórolni. A szakértő tapasztalatai szerint sokan még mindig nem hisznek a biztosításban, csak a bajban döbbennek rá, hogy éppen a havi pár ezer forintos spórolással veszítik a legtöbbet, adott esetben mindenüket.
