Az Új Széchenyi terv meghatározóan fontos területe - kitörési pontja - lesz a zöld gazdaság - jelezte Olajos Péter helyettes államtitkár az Első magyar fenntarthatósági csúcs című konferencián. A Piac & Profit rendezvényén elsősorban arról a „menetrendről" értekezett a szakpolitikus, amelyik alapján elkészülhet Magyarország stratégiája az energia területén, mégpedig az uniós direktívákra is alapozva. A kormányzat 2010 második felében meghatározza a 2020-ig érvényes stratégiát, az Új Széchenyi terv zöld kitörési pontjaival.
Ebben a Nemzeti megújulási cselekvési terv 2020-ig, az ország energiastratégiája 2030-ig, valamint a Duna stratégia energia része kerül megfogalmazásra, természetesen alapozva a Nemzetközi Energia Ügynökség 2010-es jelentésére, illetve az Európai Unió 2014-2020 közötti, úgynevezett pénzügyi perspektíva programozására. Az Új Széchenyi terv kapcsán számokról is lehet már beszélni, Olajos Péter ezt meg is tette, jelezve, hogy a 2011. január 15-én „hatályossá" váló programban az energetikát is alapvetően érintve ezer milliárd forint megpályázhatóságával lehet majd számolni. Az is tény ma már, hogy mintegy száz pályázati ablak lesz, illet hét olyan kitörési pont, amelyik meghatározza a gazdaság, a társadalom fejlődési lehetőségeit. Ilyen a Gyógyító Magyarország, egészségipar, gyógyfürdők „téma", melynek szükségképpen vonzata a földől kinyerhető hő és annak racionális hasznosítása.
Százezer munkahely?
A Megújuló Magyarország kitörési pont a zöld gazdaságot öleli fel, s az otthonteremtés és lakásprogram legfőbb tétje pedig az energiahatékonyság, különös tekintettel arra, hogy a velünk hasonló adottságokkal rendelkező országok közül Ausztriában például fele-harmada az energiafogyasztása az otthonoknak, illetve jóval előbbre tartanak a megújuló energiaforrások hasznosításában a lakóhelyeken is. Az előadó a vállalkozásfejlesztés viszonyrendszerében is kitért a zöld háttériparra, valamint a tudomány, az innováció, a zöld innováció alkotta kitörési pontra. A százezernyi munkahelyet is jelentő zöld galléros munkahely, valamint a zöld közlekedés egyaránt része az Új Széchenyi tervben szereplő, támogatott programnak.
Az előadó az EU magyar elnökségének időszakában esedékes - és az energetikával is részben összefüggő - teendőkre külön is kitért. Így arra, hogy a Duna-menti országok együttműködésének sokirányú koordinálása abban az értelemben is Magyarországra vár, hogy a nem unió-tag országok, illetve EU-s tagok egy-egy társadalmi, s persze gazdasági, energetikai programot kimunkálnak, s több tervezetet döntésre alkalmassá tesznek. Ami pedig az energetikát illeti, az energia infrastruktúrája fejlesztését, a hatékonysági és takarékossági, klímapolitikai, vízgazdálkodási kérdéseket is a Duna-program jegyében is folytatnunk kell.
20 ezer középületet vizsgálnak meg
Energiahatékonysági szempontból kuriózumnak számít a 10:10 Magyarország akció, mely még a nyáron indult el, s Olajos Péter információi szerint a cél az, hogy a kormányzati intézményeknél is csökkenjen az energiafogyasztás mértéke 10 százalékkal. A takarékos állami működés arról is szól, hogy 10 százalékkal csökken a szén-dioxid kibocsátása. Kezdetnek felmérték a helyettes államtitkár munkahelyét is jelentő minisztériumi épület energetikai állapotát, illetve a folytatás is hasonló lesz, „beavatkoznak" a kormányzat többi energiafogyasztó, energiafaló épületei működtetésébe. Végső soron 20 ezer középület felmérésének, majd pedig felújításának kell következnie. A helyettes államtitkár arra is utalt, hogy kiemelt mintaprojektek valósulnak meg mielőbb, így kórházak, sportlétesítmények energetikai felújítására kerül sor, nem különben a termálfürdők korszerűsítésének programja is elindul, 260 ilyen „objektummal" számolnak.
Fenntartható építés tudásközpontja néven szerepelteti a szaktárca is azt a szentendrei programot, amelyet ugyancsak etalonnak gondolnak. Olajos Péter a városban lévő ÉMI ipari parkjának rekonstrukciójáról úgy is képet adott, hogy az a fenntartható zöld építési módszerek és technológiák bemutatását szolgálhatja, kivált, mert az alacsony energiafelhasználásnak és a megújuló energiaforrások alkalmazásának a jó példája is egyben. A szakpolitikus kitért néhány bioenergia hasznosítási lehetőségre is, de azt külön hangsúlyozva, hogy e lehetőségeket nem célként és nem kényszerként kell felfogni. Ugyanígy kell foglalkozni azzal is, hogy a hulladékból energia állítható elő, mégpedig Magyarországon évi 70 millió tonna keletkezik, 40 millió tonnából mezőgazdasági biogáz nyerhető például, s az ipari, mezőgazdasági és kommunális hulladék energetikai hasznosítását ma már különlegesen hatékony technológiák teszik igen jó hatásfokúvá és alapvetően környezetkímélővé.
Olajos Péter prezentációját innen töltheti le, a konferencia teljes programját itt olvashatja.
